A képek használata a mobilkommunikációban viszonylag gyorsan elterjedt. A 2,5G hálózatokon először a háttérképek, a képernyővédők majd az MMS jelent meg. Aztán jött a mobilvideó és a mobil-televízió. Most pedig itt van a csak látszólag visszalépésnek tűnő mobilképregény – írja az infinit.hu-n Kincsei Attila.

Az adatkommunikáció számára nagyobb sávszélességet nyújtó harmadik generációs hálózatokon a mobiltévé, a mobilvideó, a videotelefon és a 3D-s mobiljátékok viszonylag korán megjelentek. Utóbbiakról azonban tudni kell, hogy egyelőre csak szűk réteg használja őket még az ebből a szempontból világelső Japánban és Dél-Koreában is. De ha ezek a tartalmak nem elég vonzóak ahhoz, hogy széles tömegek kezdjék el őket használni, akkor mivel tudnak előállni a mobilipar kreatívjai?

A dán Ohm TV mobilrészlege a képregényt, mint műfajt akarja beemelni a mobilkultúra világába. A napokban jelentették be, hogy a szintén dán Campfire mobiltartalom-gyártóval közösen interaktív képregényeket jelentetnek meg mobiltelefonokon. Az induló széria darabjai a világhírű dán meseíró, Hans Christian Andersen művein és különböző bűnügyi történeteken fognak alapulni. Vajon miért egy, az 1870-es években megszülető műfajhoz nyúl vissza a dán televíziós csatorna ahelyett, hogy egyszerűen alkalmassá tenné tévéadását a mobilhálózatokon való sugárzásra?

Az internet esetében könnyedén zajlott le a hagyományos média kanalizálása. Az online újságok után gyorsan megjelent az online rádiós és televíziós műsorszórás (webcasting), az audio- és videostreaming és az igény szerinti videokölcsönzés (video-on-demand). S bár a szerzői jogdíjas zenék és filmek illegális másolása és terjesztése a mai napig megoldatlan problémát gerjeszett, technikai szempontból zökkenőmentesen zajlott le az adaptáció, és a széleskörű felhasználói bázis is kialakulóban van.

Abszolút magától értetődő módon merült fel a mobiliparág legtöbb képviselőjében, hogy a harmadik generációs mobilhálózatok megjelenésével a mobilkommunikáció is az internethez hasonlóan fogja magába szívni az összes korábbi médiumot, sőt, mivel az internet már korábban utat taposott előtte, ez már sokkal könnyebben fog lezajlani. Az online sajtó átvétele még várat magára, mert az internetes weboldalak emulálásán még mindig dolgoznak a mobilböngészők fejlesztői. A mobil hírszolgáltatás jelenleg túlnyomórészt SMS-ben vagy a nem túl bonyolult tartalmi struktúrák kezelésére képes wap-portálokon keresztül zajlik. Az SMS hírszolgáltatás sikere jól mutatja, hogy a kifejezetten mobilkészülékekre, valamint fogyasztói szegmensekre szabott és gyorsan befogadható tartalmak vonzzák a fogyasztókat. Ezeket a szempontokat pedig a vizuális tartalmak szolgáltatásakor is érdemes figyelembe venni. Az MMS sikerét sokan abban látják, hogy a felhasználói tartalom-előállításon és annak a személyközi kommunikációban történő felhasználásán alapul.

Ehhez képest a mobiltévé-szolgáltatások egy olyan médiumot próbálnak eladni mobilkörnyezetben, amelyik a fent említett jellemzők egyikével sem bír. A mobiltévé által nyújtott élmény ráadásul technikai és teljesítménybeli korlátokba is ütközik. A tévéműsor ugyanis néhány négyzetcentiméteres nagyságú és alacsony felbontású mobilkijelzőn jelenik meg, ráadásul még a legtöbb 3G hálózaton is csak kevesebb, mint 24 képkocka/sec-es képfrissítéssel, aminek egyenes következménye, hogy a tévézésben használatos formanyelvi eszköztár döntő többsége (kameramozgások, speciális vágási eljárások, nagytotálok) nem tud érvényesülni a mobiltelefonok képernyőjén. A mobiltartalom-szolgáltatók kezdik felismerni, hogy semmi értelme már meglévő televíziós csatornák újrasugárzásának mobiltelefonokra. Ennek két oka van. Egyrészt a jelenlegi technológiai színvonalon élvezhetetlen lenne a műsor, másrészt a mobilkommunikáció egyik jellegadó vonása, hogy folyamatosan változó környezetben zajlik, és így ritkán van lehetőség hosszabb és folyamatos figyelmet követelő tartalmak befogadására. Ennek megértése vezetett a rövid, pár perces, kifejezetten mobilkörnyezetre szabott videotartalmak megalkotásához.

A fentiek figyelembe vételével már nem tűnik annyira meglepőnek a képregények adaptálása mobiltelefonokra. A képregény előnyei közé tartozik ugyanis, hogy rövid, ráadásul a befogadó a maga tempójában fogyaszthatja, nem pedig a mozgóképek ráerőltetett ritmusában.

Az Ohm TV ráadásul nem elégszik meg a passzív befogadó gondolatával, hanem a mobiladat-hálózatok egy másik fontos tulajdonságára, az interaktivitásra is építeni kíván. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy mindegyik képregénybe elrejtenek egy feladványt, amelyhez SMS-ben lebonyolítandó versenyeket kapcsolnak majd. A dán tévétársaság újítása így ötvözi „az interaktivitás, a verseny és a szórakozás" elemeit. Az ötlet mindenképpen üdvözlendő, mivel azon a felismerésen alapul, hogy nem lehet széles körű érdeklődésre számot tartó tartalmakat szolgáltatni mobilhálózatra, ha annak meghatározó jellegzetességeit figyelmen kívül hagyják. A szolgáltatást, Dánián kívül egyelőre Ausztriában tervezi bevezetni a licencet megvásárló Hutchison 3G.