A férfiaknak nagyjából a fele ötvenéves korára teljesen megkopaszodik, de nők tízezrei is szenvednek a hajhullástól a menopauza után. Az állatoknál a szőrnövesztés képességét egyrészt a bőrrétegben található hormonok, másrészt a test egyéb részeiről érkező jelek szabályozzák. Ezek a jelek az évszakokkal együtt váltakoznak, ezért képesek az állatok a téli hónapokban vastagabb bundát növeszteni, mint nyáron.

hvg.hu archív

Cheng-Mind Choung, a Dél-Kalifornia Egyetem munkatársa úgy véli, a tudósok az állatok ez utóbbi képességét az emberi kopaszodás kezelésének érdekében hasznosíthatják a közeljövőben. Amint arról Chuong az Amerikai Sejtbiológiai Társaság denveri találkozóján beszámolt, a hajtüszők őssejtje nem csak az őssejt üzenetére „hallgatnak”, hanem külső hangokra is. Ezért ahelyett, hogy közvetlenül őssejtek beültetésével próbálnák stimulálni a hajtüszőket, az új kezelés a tüszők körüli környezetet változtatná meg. Ezáltal létrejönnének azok a külső jelek, amik az állatokban megvannak, de az emberekből már rég kivesztek az evolúció során.

A hajnövekedés kezelése során nem csupán az őssejteket kell stimulálni, hanem a környezeten is javítani kell, hiszen ha megfelelő helyre kerül az őssejt, nagyobb mértékben indul majd növekedésnek.

Jelenleg kétféle hajhullást lassító hatóanyag ismert, az egyik a finaszterid nevű vegyület, a másik pedig egy minoxidil nevű oldat. Emellett létező alternatíva még a hajbeültetés, ami viszont egy igen fájdalmas és drága eljárás, amely során a tüszőket a sűrűbb hajjal fedett területekről átültetik a kopasz részekre.