Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Kellemetlen halszag árad azoknak a leheletéből, izzadtságából és vizeletéből, akik DNS-ében egy hibás gén két példányban van jelen, ezért szervezetük nem képes lebontani a kolin nevű anyagot – írták amerikai kutatók az American Journal of Medicine című orvosi folyóiratban.
A téli álmukat alvó apró emlősök életét nagy valószínűséggel meghosszabbítja a hibernálás – vélik osztrák tudósok, akik állatkísérleteikről a Biology Letters című folyóiratban számoltak be.
Ismét halak úsznak Miskolc patakjában, a Szinvában, azt követően, hogy szeptember 9-én egy környezeti szennyezés miatt jószerivel valamennyi hal kipusztult.
Sötét elzártságban, kétmillió év alatt fejlődött ki egy szomáliai barlanglakó hal, amelynek így 47 órás lett bioritmusa - idézte egy nemzetközi kutatócsoport megállapítását a BBC hírportálja.
„Az okosodás a legdrágább dolog a világon, de nem pénzügyi értelemben, hanem energiaigényességét tekintve” – summázta kutatásait Cristopher Eppig, az egyesült államokbeli Albuquerque-ben található Új-Mexikó Egyetem biológusa a New Scientist című népszerű tudományos folyóirat múlt heti számában.
A fehér fényű izzók jóval erősebben fékezik a szervezet létfontosságú melatonintermelését, mint a sárgásan világítók - erre jutottak egy nemzetközi tanulmány szerzői.
Születése után száztíz millió évvel végre nevet kapott a parányi "marylandi" dinoszaurusz. Az újszülött páncélos dinoszaurusz nem volt nagyobb, mint egy bankjegy.
Újabb ötven exobolygót, azaz a Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel genfi csillagászok, akik szerint a Naphoz hasonló csillagok nem kevesebb mint negyven százalékának van legalább egy olyan planétája, amely könnyebb a Szaturnusznál.
A tengeri sünök egész testfelületükkel látnak - derítették ki svéd biológusok, akik eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában ismertették.
Woody Allen örökbecsű mondása szerint semmi disznóság nincs a szexben, kivéve, ha jól csinálják. A Café Bábel legújabb, a kéj témájával foglalkozó számából pedig az is kiderül, hogy a rossz szex is jobb, mint a semmilyen.
Al Gore 24 órás kampánnyal próbálja meggyőzni a világhálón a szkeptikusokat arról, hogy kapcsolat van az éghajlatváltozás és az extrém időjárás között.
A kutatók előzetes számításaihoz igazodva az északi-sarki jégkiterjedés mértéke ezen a héten elérte az 1972-ben megkezdődött műholdas mérések óta feljegyzett legalacsonyabb értékét.
Mikroszkopikus méretű tragédia nyomaira bukkant egy nemzetközi paleontológus csoport szenült krétakori maradványok vizsgálatakor: erdőtűz során faszénné vált parányi virágon egy páncélosatka 0,2 milliméteres fiatal egyedét ismerték fel, amint az épp a virág egyik pollenzsákjába dugja a fejét.
Egyes amerikai kolibrifajok farktollai röptükben úgy rezegnek, akár egy hárfa húrjai - a tojókat pedig egyenesen elkápráztatják. A tollak hangja még az apró madarak halk énekét is túlharsoghatja.
Sokan hihetnék, hogy a legfeltűnőbb rovarokat már mind felfedezték, de ez nem így van: eddig ismeretlen, hatalmas, koromfekete darázsfajt azonosítottak, méghozzá nem is a vadonban, hanem a berlini természettudományi múzeum végtelen gyűjteményében.
Jóval a megszületés előtt kezdenek el "grimaszolni" a magzatok, akiknek "mosolyra" húzódik az ajkuk, ráncolják a homlokukat, "fintorognak", s ahogy telnek-múlnak a hetek, mimikájuk egyre összetettebbé válik - derítették ki brit kutatók, akik vizsgálataikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban számoltak be.
Őskori meteoritok "aranyozták be" négymilliárd évvel ezelőtt a Földet, bolygónk keletkezése után kétszázmillió évvel záporozva a felületére - derítették ki brit tudósok, akik kutatásaikat a Nature csütörtöki számában ismertették.