A fejlesztőcsapat figyelemmel kíséri a Masat-1 belső, önellenőrzésből származó mérési adatait, mindenekelőtt a hőmérsékleti eloszlást, az áramfogyasztást, belső feszültséget. "Minden olyasmit ellenőriztünk, amit itt, a Földön mértünk, és most arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a funkciók a világűrben hogyan működnek" - magyarázta Gschwindt András, aki szerint "szépen beállt" az egyensúly, nincsenek úgynevezett forró pontok, a processzorban a legmagasabb hőmérséklet 33 Celsius-fok volt.

"A processzor egy kis számítógép része, az felügyeli a műholdat, irányítja az összes funkcióját. Tegnap tudtuk vezérelni, a szatellit bevette az adatokat, engedelmeskedett, visszajelzett, úgy működött, mintha itt lenne mellettünk" - fogalmazott a BME docense. Hozzátette: olyan gondjaik voltak viszont, amelyekre nem számítottak.

"A világ különböző pontjain 30-40 megfigyelőt szerveztünk be, s ők annyi adatot ömlesztettek ránk, hogy az információt fogadó két weboldal, a Masat-1 honlapja, valamint a BME rádióklubjáé megtelt. Egyszerűen nem lehetett bejutni az oldalakra, pillanatnyilag az adatbőség zavarával küzdünk, ami nagy öröm, hiszen ez azt jelenti, hogy a Föld sok pontjából kaptunk beszámolókat. Mindenhonnan gratulációk érkeztek, hiszen minden jól működik" - emelte ki Gschwindt András. A műholddal kapcsolatos terveket ismertetve elmondta, hogy a repülés első hetében csupán megfigyeléseket végeznek.

"Az első héten nem nagyon akarunk belenyúlni, tehát nem akarunk semmit sem elindítani, csak figyeljük, mi hogyan viselkedik. Egy hét letelte után viszont intenzív kísérletezésbe fogunk, a legfontosabb feladat a stabilizáló rendszer beindítása, kipróbálása lesz. Olyan szerencsénk volt, hogy ahogy kidobta a hordozórakéta egy kis konténerből a szatellitet, nagyon jó pozícióba került, jól helyezkedik el az antenna, így nem kellett beindítani a stabilizátort. Sorban kipróbáljuk a második héten a műhold többi berendezését is, mert ezután egyre hosszabb időre a Masat-1 pályája napárnyékba kerül, amikor nem kap energiát. Onnantól elsősorban az alapfunkciókra kell tartalékolni az energiát" - ismertette Gschwindt András.

Az első magyar műholdat az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája juttatta nyolc másik szatellittel Föld körüli pályára, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn, február 13-án. Az űreszköz egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, a CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú, 1 kilogrammos tömegű műhold. A Masat-1 pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított  földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. A pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető a http://cubesat.bme.hu honlapon