Az EU adatvédelmi és adatbiztonsági tanácsadó testülete elsősorban azt találja aggasztónak, hogy a digitális jogkezelés (DRM) az egyének azonosítására szolgáló digitális vízjelek (digital watermarks tags) használata révén a felhasználók túlzott és tisztességtelen megfigyelésére is alkalmas lehet. A szellemi tulajdonjogokkal összefüggő adatvédelmi kérdéseket boncolgató munkaanyag szerint már az információcsere és a kommunikációs platformok szintjén is megjelentek azok az új technológiák, amelyek a felhasználók azonosítására és megfigyelésére szolgálnak.

A munkaanyag azt is kifejti, hogy az interneten keresztül történő információcsere során egyre több esetben használnak olyan digitális vízjeleket, amelyek a felhasználók nyomon követésére és preferenciáik kikémlelésére szolgálnak. Az online zenevásárlások alkalmával például a vásárló által megadott hozzáférési adatokat, egyéb azonosítókat, valamint a fogyasztó zenei ízlésére vonatkozó információkat esetenként további marketingcélokra is felhasználják.

"A szerzői jogok kezelésére hivatott elektronikus rendszerek (ECMS) alkalmasak a felhasználók széleskörű megfigyelésére. Egyes rendszerek az internethasználók minden lépését nyomon követik, beleértve, hogy ki mit olvas, hallgat, vagy mit tekint meg az interneten, ezáltal rendkívül bizalmas információkat gyűjtenek össze az érintett alanyokról" – áll a beszámolóban.

Hogy a felhasználókról begyűjtött adatokat miként használhatják fel az egyének megfigyelésére, azt a dokumentum szerint a fájlcserélők esete is jól példázza. A fájlcserélők azonosítására szolgáló adatokat ugyanis az internetszolgáltatók a lemezipar megfigyelőinek is kiadják. A jogtulajdonosok által végzett keresések jellemzően a felhasználók IP-címének begyűjtésén alapulnak. Az IP-címek és az internetszolgáltatók által a felhasználókról megszerzett egyéb információk segítségével a jogtulajdonosok könnyen felfedhetik a felhasználók kilétét, és figyelmeztető üzeneteket küldhetnek számukra. Az említett gyakorlat a szakanyag szerint országonként eltérő.

A dokumentum a megváltozott feltételekre való tekintettel szükségesnek tartja, hogy „az alapvető adatvédelmi irányelvek ismét előtérbe kerüljenek, mégpedig olyan mértékben, hogy a digitális jogkezelés keretei között is érvényesíthetők legyenek".