Így elkerülhetők a viták a kísérletek során használt embriók megsemmisítéséről; a Vatikán máris üdvözölte a felfedezést. Az észak-carolinai Wake Forest University kutatói vasárnap jelentették be, hogy állapotos asszonyok által felajánlott magzatvízből kivont őssejtek hasonlóan ígéretesek, mint a humán embriókból kinyert őssejtek.

A tudósok oly módon tudtak kinyerni őssejteket a magzatvízből, hogy sem az anya, sem a magzat egészsége nem károsodott. Ezekből a sejtekből különböző típusú szöveteket, így izom-, csont-, zsír-, véredény-, ideg- és májszövetet tudtak előállítani laboratóriumi körülmények között. Álláspontjuk szerint a placenta és a magzatvíz új forrása lehet az őssejteknek, amelyekből a tudósok egy napon majd gyógyszert tudnak előállítani reményeik szerint.

Athony Atala, a kutatás vezetője, a Wake Forest University orvostudományi karának tanára és munkatársai a Nature Biotechnology című folyóiratban ismertették hétéves munkájuk eredményét. Évtizedek óta tudott, hogy a magzatvíz és a méhlepény is tartalmaz a fejlődő magzatból származó őssejteket, ideértve a zsír-, csont- és izomsejteket. "Azt a kérdést tettük fel, hogy lehetséges-e a sejtsokaságon belül valódi őssejteket befognunk? A válasz: igen" - állítja Atala, aki munkatársaival a magzati rendellenességek kiszűrésére vett magzatvízmintákkal dolgozott.

Az embrionális őssejtekhez hasonlóan a magzatvízből kinyert őssejtek is jól fejlődnek laboratóriumi körülmények között éveken át, miközben a normális, úgynevezett szomatikus sejtek bizonyos idő után elpusztulnak. A magzatvízből származó őssejtek gyorsabban fejlődnek, mint az embriókból kinyertek.

Egereken elvégzett kísérletek igazolják például, hogy a magzatvízből származó őssejteket fel lehet használni károsodott agyszövetek pótlására. "Reményeink szerint ezek a sejtek értékes forrásául szolgálnak szövetpótláshoz és megtervezett szervek előállításához" - mondta Atala, hozzátéve, hogy egy, a magzatvízből nyert őssejtek százezer mintájából álló bank elméletileg "lefedné" az amerikai lakosság 99 százalékát, egy esetleges transzplantáció esetén genetikailag tökéletes találatot biztosítana.

A tudósok ugyanakkor jelezték, hogy még nem tudják pontosan megmondani, hány különböző típusú szövetet tudnak létrehozni a magzatvízből kinyert őssejtekből. Még az előzetes humán kísérletek elvégzése is több év távolságra van egyelőre.

George Daley, a Harvard egyetem őssejtkutatója kiemelte, hogy a kutatás eredményeként egy napon a szülők lefagyasztathatnak magzatvízből származó őssejteket, s így nem kell attól félniük, hogy esetleg megbetegedő gyermekük immunrendszere kitaszítja a szövetek pótlására szolgáló anyagot. Mindazonáltal ez a felfedezés nem helyettesítheti a humán embriókból kinyert őssejtekkel végzett kutatást - hangoztatta Daley.

A Vatikán nagy jelentőségűnek minősítette és üdvözölte a felfedezést, amely álláspontja szerint megnyitja az utat az "etikailag megengedett" kutatások előtt, ellentétben az embrionális őssejtkutatással. Javier Lozano Barragán bíboros, az egészségügyi kérdésekben illetékes pápai tanács elnöke a La Stampa című olasz napilapban hétfőn megjelent nyilatkozatában örömét fejezte ki amiatt, hogy "nagyon jelentős és etikailag elfogadható előrelépés" történt, és a felfedezés nem jelent veszélyt az életre. "Az egyház nem műveltségellenes, mindig kész befogadni a valódi tudományos fejlődést, mármint azt, amely nem veszélyezteti és nem is manipulálja az életet" - mondta a bíboros, hangsúlyozva, hogy az embriót nem szabad egyszerű kísérleti anyagnak vagy manipuláció tárgyának tekinteni a génkutatás során.