Az állítást a lap arra alapozza, hogy végre sikerült megfejteni egy 22 ezer éves csontdarab ábráit. Ezt a mintegy 10 centi hosszú régészeti leletet fél évszázaddal ezelőtt találta meg Afrikában, a kongói Ishango közelében egy belga tudós. Egy brüsszeli múzeumban őrzik, három oszlopban különböző jelek találhatók rajta. 

A tudósok fél évszázadon át vitatkoztak azon, hogy vajon mit jelképezhetnek ezek a jelek, amelyeket a világ legrégibb matematikai rejtélyének tartottak. Egyesek szerint holdnaptárról van szó, mások prímszámok egymást követő sorát vélték felfedezni bennük, ismét mások pedig egy kezdetleges számolóeszközre gondoltak. Mint kiderült, utóbbiaknak volt igazuk. Az eredeti csont lelőhelye mellett ugyanis találtak egy másodikat, azon szintén ábrákkal, s kiderült - legalábbis ezt állítja az a régészekből, matematikusokból és mérnökökből álló tudóscsoport, amelynek eredményeit a lap ismerteti - hogy egy ősi nép matematikai eszközéről van szó. Egy számolási módról, hasonlóról ahhoz, mint amikor a mai ember ötösével számol, úgy, hogy négy függőleges vonalat egy ötödikkel keresztben áthúz. Ebben az esetben azonban az bonyolította a dolgot, hogy a 22 ezer évvel ezelőtti emberek nem a 10-es számrendszert használták, hanem valószínűleg a 6-os és a 10-es keverékét.