A kutató kifejtette: a földtan egy speciális szelete, a geológia és a kémia társításából született geokémia révén megállapíthatók a hőmérsékleti és csapadékviszonyok múltbeli ingadozásai, és meghatározhatók a folyamatok, amelyek befolyásolták ezeket a változásokat. "E vizsgálatokat lehet a Föld egészének megértését célzó alapkutatásként értelmezni. A távlati cél azonban, hogy a várható változásokra adjunk modellt. Amennyiben a Kárpát-medencében a globális felmelegedéshez kapcsolódóan kevesebb lesz a csapadék, a talajba beszivárgó csapadékvíz mennyisége is csökken. Így az ivóvízbázis is csökken, s veszélybe kerül az ivóvízellátás is. Ennek modellezéséhez a geokémia szolgáltathat adatokat" - mondta.

A geokémia és a régészet kapcsolódása révén a klímaváltozás társadalmi vonatkozásai, a településszerkezet változásai mellett kultúrák eltűnése és születése is vizsgálható - mondta a kutató, példaként említetve, hogy a Mecsek területén feltételezhetően a középső bronzkorban bekövetkezett klímaváltozás jeleit sikerült regisztrálniuk. Néhány évszázadon át tarthatott a hűvös, csapadékos időjárás, amelyet hitelen felmelegedés követett. Demény Attila kifejtette: a viszonylag nagy lélekszámú települések a középső bronzkorban szétszórtan helyezkedtek el, a klímaváltozás hatására csökkent a telepek száma, az emberek a dombtetőkre vonultak, mert minden elmocsarasodott. Később, amikor visszaállt a klíma, ismét elkezdődött a lapályos területek benépesedése.

"A világon elsőként mutattuk ki, hogy ez vulkáni hatáshoz, méghozzá majdnem biztosan a Santorini 3700 évvel ezelőtti felrobbanásához kötődik" - mondta a szakember. Ekkor a sztratoszférába óriási mennyiségű vulkanikus eredetű anyag került, amely tízezer kilométeres távolságra lévő területeket is beterített. Demény Attila szerint a vulkáni hatásoknak a klímára és a társadalomra gyakorolt hatása rendkívül érdekes jövőkutatási téma lehet.