szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kutatások során a rosszhiszeműség mindennapibb lehet az Egyesült Államok intézeteiben, mint korábban feltételezték, állítja egy, a Nature tudományos szakfolyóirat eheti számában megjelent tanulmány.


A közlemény egy 2006-ban készült felmérést ismertet, melyben 2212, főként az orvosbiológia területén működő kutatót kérdeztek meg 605 egyetemről és kutatóintézetből arról, hogy tapasztaltak-e személyesen adatgyártást, hamisítást, plagizálást munkájuk során. A vizsgálatban részt vevő kutatók 9 százaléka válaszolt igennel a kérdésre.

Az is kiderült a felmérés során, hogy a kutatók vonakodnak jelenteni ezeket az eseteket: a feltételezett esetek 37 százalékát egyáltalán nem hozták az intézmények illetékeseinek tudtára. A felmérést James Wells, a Wisconsini Egyetem munkatársa és a kutatások feddhetetlenségéért felelős kormányhivatal alkalmazásában álló két kollégája végezték.

Ezzel egyidőben az amerikai törvényhozók és mások körében is felmerült az aggodalom, hogy az Egyesült Államokban és más országokban is veszélyeztetheti a kutatások feddhetetlenségét a körülmény, hogy számos tanulmányt gyógyszergyártók finanszíroznak.

A mostani felmérésben olyan példákat soroltak fel a megkérdezettek, mint a vizsgálati adatok kicserélése az eredmények "feljavítása" érdekében, hamis adatok szolgáltatása pályázatok beadásakor, illetve a megállapítások elferdítése.

A kutatások feddhetetlenségéért felelős hivatalhoz mintegy két tucat bejelentés érkezik évente, miközben Wells és kollégái legalább 2300 esetet feltételeznek.

Korábbi felmérések hiányában azt nem tudták a vizsgálódók megállapítani, vajon romlott, vagy javult-e a helyzet a korábbihoz képest az Egyesült Államokban, illetve azt, hogyan viszonyul az itt talált "csúsztatási arány" más országok kutatóinak gyakorlatához.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Színesek lehetnek az MRI felvételek

Az eddig fekete-fehér mágneses rezonanciás (MRI) felvételekhez színeket rendelő eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók, ami javíthatja a beszerzett információk minőségét és növelheti a felvételek érzékenységét - közli a Nature című tudományos folyóirat csütörtöki száma.

Medipress Plázs

Modellezték az öregedést: megállítható a folyamat?

A Mayo Klinika kutatói kifejlesztettek egy olyan állatmodellt, amelyben vizsgálni tudják a két fontos tumorszuppresszor (daganatelnyomó) gén, a p16 és a p19 öregedésben betöltött szerepét. Ismert, hogy ennek a két gén együttes megjelenése nő a korral, azt azonban nem tudjuk, hogy az öregedés folyamatában milyen szerepet töltenek be.

hvg.hu Tech

Megtévesztően valósághű az aggyal vezérelt kézprotézis

Nagy-Britannia egyik legnagyobb elismerésének számító tudományos díját vehették át az i-LIMB végtagprotézis kifejlesztői. A műkéz öt, egymástól függetlenül vezérelhető ujjával a természetesség érzetét kelti, ráadásul egy, az eszközt viselő férfi szerint „napról-napra jobban érzékel” új kezével.

Bari Máriusz Tech

Mit árul el rólunk a mobiltelefon?

Meglehetősen kiszámíthatóak vagyunk, kevés helyen fordulunk meg, otthonunktól sem megyünk messze - írja Nature-ben publikált tanulmányában Barabási Albert-László, a Notre Dame egyetem fizikaprofesszora, a Northeastern University Komplex Hálózatkutatási Központjának igazgatója. Felfedezése számos tekintetben segítheti a betegségkutatást és a várostervezést is.