szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hatsepszut királynő parfümjét kísérlik meg rekonstruálni a Bonni Egyetem kutatói.

Az aprócska illatszeres üvegcsét az egyetem Egyiptomi Múzeumában őrzik. A 3500 éves flakonon az uralkodónő neve olvasható, ebből a kutatók arra következtetnek, hogy egykoron az üvegcse Hatsepszut tulajdonát képezte - olvasható a ScienceDaily című tudományos hírportálon.

A flakont komputeres tomográfiának vetették alá, amely kimutatta az illatszer üledékét. A továbbiakban az egyetem farmakológusai vegyi elemzését tervezik elvégezni.

"A munka várhatóan egy évet vesz igénybe, s eredményei alapján akár rekonstruálható lesz az illatszer 3500 évvel annak az asszonynak a halála után, akinek túlvilági ingóságai között rábukkantak az üvegcsére" - nyilatkozta Michael Höveler-Müller, a Bonni Egyetem Egyiptomi Múzeumának kurátora.

Mint mondta, Hatsepszut hatalomvágyó nő volt. Régensként uralkodott mostohafia, III. Thotmesz helyett, aki gyermekként örökölte meg Egyiptom trónját, az interregnum azonban 20 évig tartott, s ezalatt az idő alatt sikeresen tartotta távol a hatalomtól a fiatal fáraót.

"Hatsepszut parfümje is a hatalom kifejezője volt. Úgy véljük, hogy tömjén, az istenek illatszere volt az egyik fő komponense" - emelte ki Höveler-Müller.

Közismert ugyanis, hogy Hatsepszut uralkodásának 8. évében kereskedelmi expedíciót indított Punt mesés birodalmába. Punt a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak ta-netjernek, azaz az isten országának is hívták, ahonnan mirhát és tömjént hoztak. Ezekre a vallási szertartásokhoz volt szükség, de a gyógyításban is alkalmazták. Hoztak aranyat, ezüstöt, fahéjat, gyantát, egzotikus állatokat, állatbőröket.

"Az expedíció gyökerestől kiásott élő mirhafákat is hozott, amelyeket Hatsepszut utasítására halotti temploma mellett ültettek el" - tette hozzá Höveler-Müller.

Hatsepszut Kr.e. 1457-ben hunyt el, múmiájának vizsgálata alapján 45 és 60 éves korban. Túlsúlyos volt, s számos betegségben szenvedett, így diabétesz, rák, csontritkulás és ízületi gyulladás kínozta. Feltehetően biztonsági szempontok miatt helyezték Hatsepszut királynőt szoptatós dajkájának sírkamrájába. Földi maradványait 2007-ben azonosították DNS-elemzés és csontvizsgálat alapján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Az ókori egyiptomiak megelőzték Hippokratészt?

Az ókori egyiptomiak voltak a modern orvostudomány megalapítói - állítják a Manchesteri Egyetem kutatói, megfosztva ezzel "trónjától" Hippokratészt, az eddig alapítónak tartott ógörög tudóst.