Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"a3b74bf6-ad0d-444e-8a21-18df4f9d0616","c_author":"Sztojcsev Iván","category":"gazdasag","description":"Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.","shortLead":"Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás...","id":"20241229_Es-akkor-2024-eves-osszefoglalo-novak-magyar-peter-gazdasag-forint-politika-vilag-ner-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a3b74bf6-ad0d-444e-8a21-18df4f9d0616.jpg","index":0,"item":"fbbc63dd-d4b1-4d8a-adb2-75b4ed46bff8","keywords":null,"link":"/gazdasag/20241229_Es-akkor-2024-eves-osszefoglalo-novak-magyar-peter-gazdasag-forint-politika-vilag-ner-ebx","timestamp":"2024. december. 29. 07:00","title":"És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"12323932-e3b5-4506-a353-7f41a8664d44","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"Bár vannak olyan alkalmazások, amelyek megnyitásához jelszó szükséges, ezt a fejlesztő állítja be. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy miként rejthet jelszó (vagy arcfelismerés) mögé olyan appokat is az iPhone-ján, amelyek egyébként bárki számára hozzáférhetők lennének.","shortLead":"Bár vannak olyan alkalmazások, amelyek megnyitásához jelszó szükséges, ezt a fejlesztő állítja be. Az alábbiakban...","id":"20241229_iphone-ios-alkalmazasok-vedelme-jelszoval-faceid-zarolas-beallitasa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/12323932-e3b5-4506-a353-7f41a8664d44.jpg","index":0,"item":"f5251007-9a7e-414c-a518-49d963ef2a52","keywords":null,"link":"/tudomany/20241229_iphone-ios-alkalmazasok-vedelme-jelszoval-faceid-zarolas-beallitasa","timestamp":"2024. december. 29. 14:03","title":"Így tud meghatározott alkalmazásokat jelszó mögé rejteni az iPhone-ján","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"15beeca8-9d3d-4e8c-a9a1-2cb62db96806","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: férfiszorongások a munkahelyünkön. ","shortLead":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el...","id":"20241229_Elvitelre-ferj-ferfi-szorongas-munkahely-ferfiszorongas-sorozat-podcast","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/15beeca8-9d3d-4e8c-a9a1-2cb62db96806.jpg","index":0,"item":"8f36c046-48f8-4f9a-a9a9-113faf2186c6","keywords":null,"link":"/itthon/20241229_Elvitelre-ferj-ferfi-szorongas-munkahely-ferfiszorongas-sorozat-podcast","timestamp":"2024. december. 29. 06:00","title":"Elvitelre #99: A férfiakat családapaként gyakran az nyomja előre, hogy mennyi pénzt kell hazahozni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7a80af61-0ee2-4db1-8e10-a5d26ed80ec0","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A magyarországi vásárlásoknak hála Oroszország még mindig több vezetékes gázt ad el az EU-ba, mint Kínába.","shortLead":"A magyarországi vásárlásoknak hála Oroszország még mindig több vezetékes gázt ad el az EU-ba, mint Kínába.","id":"20241228_Magyarorszag-habzsolja-az-orosz-gazt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7a80af61-0ee2-4db1-8e10-a5d26ed80ec0.jpg","index":0,"item":"6330f17e-d740-4a00-ab5e-8bcdfd76c34a","keywords":null,"link":"/gazdasag/20241228_Magyarorszag-habzsolja-az-orosz-gazt","timestamp":"2024. december. 28. 12:23","title":"Magyarország habzsolja az orosz gázt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c36e10b8-9a41-4187-af75-c08b5edef83c","c_author":"Fetter Dóra","category":"360","description":"Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.","shortLead":"Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról...","id":"20241228_prepperek-veszelyhelyzet-haboru-katasztrofa-felkeszules-tulelocsomag-vasarus-gabor-interju","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c36e10b8-9a41-4187-af75-c08b5edef83c.jpg","index":0,"item":"9e7d3f9e-6ea2-4da1-9043-60f8d4aa9395","keywords":null,"link":"/360/20241228_prepperek-veszelyhelyzet-haboru-katasztrofa-felkeszules-tulelocsomag-vasarus-gabor-interju","timestamp":"2024. december. 28. 07:00","title":"„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fd3897d4-c6ea-438e-b0ae-f236c83b273c","c_author":"Weyer Béla","category":"360","description":"Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre a német belpolitika.","shortLead":"Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre...","id":"20241229_hvg-nemetorszag-gazdasag-valasztasok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fd3897d4-c6ea-438e-b0ae-f236c83b273c.jpg","index":0,"item":"0a8770bc-45c9-42e3-ae05-80b45111a19f","keywords":null,"link":"/360/20241229_hvg-nemetorszag-gazdasag-valasztasok","timestamp":"2024. december. 29. 08:15","title":"A német gazdaság és politika káoszban, az sem biztos, hogy az előrehozott választás segít","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9224ef15-9e1d-4ef9-b44d-1e22c49b940b","c_author":"MTI","category":"itthon","description":"Szombaton lassan oszlik majd el az éjjel keletkező köd.","shortLead":"Szombaton lassan oszlik majd el az éjjel keletkező köd.","id":"20241227_Kodosen-indul-majd-a-szombat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9224ef15-9e1d-4ef9-b44d-1e22c49b940b.jpg","index":0,"item":"1662f22e-2b8e-4608-8a0b-97815437670d","keywords":null,"link":"/itthon/20241227_Kodosen-indul-majd-a-szombat","timestamp":"2024. december. 27. 17:11","title":"Ködösen indul majd a szombat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e75d70e2-72a6-4ead-a1e4-d9df9bafcf84","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Amerikai kutatók egy olyan technológiával rukkoltak ki, amelyik képes helyettesíteni a szilíciumot, azonban a működéshez sokkal jobb az energiahatékonysága. Emellett a helyigénye is jóval szerényebb, így nem igazán érdekli a Moore-törvény.","shortLead":"Amerikai kutatók egy olyan technológiával rukkoltak ki, amelyik képes helyettesíteni a szilíciumot, azonban...","id":"20241227_fuggoleges-elrendezesu-3d-tranzisztorok-moore-torveny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e75d70e2-72a6-4ead-a1e4-d9df9bafcf84.jpg","index":0,"item":"a2733841-46b3-4c18-a851-aa41cde1d2cc","keywords":null,"link":"/tudomany/20241227_fuggoleges-elrendezesu-3d-tranzisztorok-moore-torveny","timestamp":"2024. december. 27. 16:03","title":"Itt vannak a tranzisztorok, amelyek fittyet hánynak a Moore-törvényre","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Magyar tudós vezetésével fejtették meg a Nap titkát
szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Egy nagy-britanniai egyetemen tevékenykedő magyar kutató elméleti irányításával sikerült egy nemzetközi tudóscsoportnak bizonyítékot szolgáltatnia egy több mint 60 éve felállított elméletre. A Nap belső szerkezeti működésének megértésével jobban megismerhetjük az űr-időjárás alakulását, az akár a Földünkre is veszélyt jelentő napkitöréseket, de még a megújuló energia fejlesztése terén is alkalmazhatjuk majd a kutatók eredményeit.
A kutatásban a University of Sheffield, a California State University, valamint a belfasti Queen’s University tudósai vettek részt. A kutatócsoportot Erdélyi Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Sheffield Egyetem Nap- és Űrplazma-Fizikai Kutatóközpontjának vezető professzora irányította.
A vizsgálat fókuszában a Nap légkörében megfigyelhető különleges mágneses hullámok, az úgynevezett Alfvén-hullámok álltak. Ezeknek a csillagok belsejében kialakuló mágneses eredetű hullámoknak a jelenlétére Hannes Alfvén svéd tudós következetett először 1942-ben, elméleti számítások alapján. Felfedezéséért pár évtizeddel később Nobel-díjat kapott. Egészen mostanáig azonban eddig nem állt rendelkezésre olyan közvetlen és megdönthetetlen bizonyíték, amely alátámasztaná az Alfvén-hullámok jelenlétét napfizikai környezetben.
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a felfedezés lényegét, először nem árt részletesebben megismerkedni a Nap felépítésével. A csillag még szilárd legkülső rétegét fotoszférának nevezik, ez az, amelyet szabad szemmel is láthatunk, innen származik a látható fény legnagyobb része. Itt a hőmérséklet 6000 Kelvin (5727 °C), vastagsága pedig mintegy 500 kilométer. Efölött helyezkedik el a kromoszféra, amelynek alsó határa a Nap leghidegebb régiója, ahol a hőmérséklet 4400 Kelvinre (4127 °C) csökken, ám a csillag felszíne felé haladva egyre emelkedik, 6-7000 Kelvin (5727-6727 °C) körüli szintre. A kromoszféra felső határát a kutatók a 30 000 Kelvinnél (29 727 °C) húzzák meg.
A két réteg között nagy sebességgel mozgó hullámok szállítják a hatalmas energiát
A laikus számára logikusnak tűnhet, hogy a középponttól távolodva egyre csökken a hőmérséklet, ám ennek ellentmond, hogy a Nap plazmaszerű „atmoszférája”, a korona a 3 millió Kelvines (2999727 °C) hőmérsékletet is elérheti. A koronát egyébként a napfogyatkozások alkalmával lehet megfigyelni, ugyanis ez a terület akár több millió kilométerre is kinyúlik a nyílt űrbe. A Nap légköri hőmérsékletének rohamos és fölöttébb rejtélyes emelkedése a felszíni (fotoszférikus) 6000 Kelvinről a több millió fokos korona-hőmérsékletig a modern asztrofizikai kutatások egyik legkiemeltebb és szó szerint "legégetőbb" kérdése volt az utóbbi fél évszázadban. Az Erdélyi professzor által vezetett kutatócsoport ezt a jelenséget vizsgálta, s az Alfvén-hullámok jelenlétének igazolásával tudtak magyarázatot adni rá.
Az óriási hőmérsékletnövekedést a hullámoknak az úgynevezett mágneses fluxuscsövekben történő mozgása idézi elő. Ezt úgy lehet talán a legkönnyebben elképzelni, mintha egy ruganyos, tömör gumicsövet a végénél fogva jobbra-balra nyíró mozgással megtekernénk (lásd a mellékelt ábrát). A vizsgálatok eredményeit értékelve a kutatók olyan mágneses csavarhullámokat (torziós hullámokat) fedeztek fel, amelyeknek terjedési sebessége elérte a 25 km/s, azaz csaknem 70 000 km/óra sebességet. Ezekben a hullámokban elegendő energia található ahhoz, hogy több millió fokra hevítsék a Nap légkörét.
A mágneses fluxuscsőben felfelé terjedő torziós Alfvén-hullámok
„Megdönthetetlen bizonyíték van a kezünkben” – válaszolta a hvg.hu kérdésére Erdélyi professzor. „A mágneses hurkok, a fluxuscsövek képezik a csillagok légkörének egyik fő építőkövét. Az Alfvén-hullámok pedig kizárólag mágneses térben jönnek létre és csak ezek a hullámok mutatják a fentiekben leírt jelenséget, eközben viszont nem változtatják meg a mágneses fluxuscsövek fényerejét. Sikerült egyértelműen kimutatnunk, hogy a torziós mozgás emiatt jön létre.
Fontos szerepe lehet a fúziós energia szempontjából (Oldaltörés)
A magyar szakember már a tavalyi év során a Science tudományos folyóiratban publikálta elméleti számításait és felvetését a hullámok jelenlétét illetően. E kalkulációk alapján készítették elő a vizsgálatokat, amelyekre a Kanári-szigeteken található Las Palmas-i obszervatóriumban került sor, a Svéd Napfizikai Távcső (SST – Swedish Solar Telescope) segítségével. A speciális eszköz révén a mágneses fluxuscsöveket fényes, apró foltokként láthatjuk a Nap légköréről készült felvételen. Az eszköz felbontóképességét jól szemlélteti az a példa, hogy segítségével egy Tokióban tartózkodó ember könnyen leolvashatná a pontos időt a londoni Big Benről.
A képen látható terület a Nap egyik, 8000 négyzetkilométeres területét ábrázolja. A középső részen látható világosabb struktúrák utalnak az Alfvén-hullámok jelenlétére
Az Alfvén-hullámok észlelését nehezítette az a körülmény, hogy a mágneses fluxuscsövek a Nap felszínétől távolodva egyre jobban szétnyílnak, mivel exponenciálisan csökken az őket érő légköri nyomás, s átmérőjük akár Magyarország szélességének tízszeresét is elérhetik. Egy-egy ilyen fluxuscső az SST felvételeinek tanúsága szerint 1-2 órán át áll nyitva, utána megszűnik létezni.
A Nap zenésze
Erdélyi Róbertnek nem ez az első jelentős, nemzetközi elismerést kiváltó eredménye. 2004-ben a Nature címlapján jelent meg beszámolója, amelyben a Napnál meg-figyelhető speciális kitö-résekre, az úgynevezett szpikulákra, adott sikeres magyarázatot. A szpikulák jelentősege abban rejlik, hogy anyaguk sokszor kidobódik az interplanetáris térbe, meghatározva ezzel a napszél fizikai tulajdonságait. 2007 tavasszán egy másik jelentõs eredményérõl is beszámolt a hvg.hu. A naphúrok által kibocsátott, avantgárd zenei zörejekhez hasonlítható hang felvétele itt hallható. Legutóbb 2007 telén publikálta kutatásait a Science hasábjain, szerkesztői felkérésre, a Nap globális oszcillációjáról, s azok közvetlen, a Nap légkörében észlelt dinamikai következményeiről. A magyar kutató és csoportja a mágneses hurkokon a kémiai reakciók miatt bekövetkező robbanások miatt kialakuló rezgések, hullámok elemzésével jutott erre az asztrofizikai szempontból jelentős következtetésre.
“Az Alfvén-hullámok felfedezésére összpontosuló tudományos verseny már egy ideje igen intenzíven zajlott” – magyarázta Erdélyi professzor a hvg.hu-nak. „A különböző országok űrhivatalai hatalmas összegeket fordítanak ezekre a kutatásokra, mivel a mágneses hullámok gyakorlati jelentősége óriási lehet, például a környezetbarát fúziós zöld energia előállításában. Másrészt, az Alfvén-hullámok segítségével bepillanthatunk nemcsak a Nap, de távoli csillagok mágneses szerkezetébe is, magneto-szeizmológiai technikák kifejlesztésével, csakúgy, ahogyan a földrengések vizsgálata, elemzése segít bennünket a Föld kérge alatt végbemenő fizikai folyamatok és struktúrák feltárásában, vagy ahogy a vesekövek pozíciójának meghatározásakor hanghullámokkal térképezik fel a szakorvosok a vesét anélkül, hogy sebészeti beavatkozást alkalmaznának. A mágneses Alfvén-hullámok napfizikai környezetben történt felfedezésére visszatérve: ez egy nagyon izgalmas kutatási terület, és nagy örömmel töltött el, hogy részt vehettem a nemzetközi együttműködésben, ahol rengeteget tanulhattam kiváló angol, észak-ír és amerikai kollégáimtól.”
"A hullámokat sokszor úgy jelenítjük meg, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba, vagy megpengetünk egy gitárhúrt" – tette hozzá dr. David Jess, a Queen’s University of Belfast (QUB) szakértője. "Ám az Alfvén-hullámok teljesen más jellegűek, mivel szabad szemmel teljességgel láthatatlanok. Csak a Nap légkörében megfigyelhető mágneses struktúrák mozgásának elemzésével tudtuk őket elsőként és egyértelműen észlelni."
"A napaktivitás pontos megismerése és megértése alapvető fontosságú az emberiség számára" – magyarázta Mihalisz Mathioudakisz professzor, a QUB napfizikai kutatócsoportjának vezetője. "Részben a napsugárzás emberre gyakorolt hatása miatt, aminek a hosszú távú űrutazások során lehet jelentősége, részben a Napnak a Föld légkörére gyakorolt hatása miatt. Egy közepes erejű napkitörés során ugyanis a felszabaduló mágneses energia felérhet akár tízmilliárd atombomba energiájával. Kutatásunk jelentős lépés ezeknek a nagyenergiájú folyamatoknak a megértésében."
"Az Alfvén-hullámoknak csak átvitt értelemben van köze a napkitörések elleni védekezéshez" - tette hozzá Erdélyi Róbert. "Azonban fontos lehet a hosszútávú űrmissziók szempontjából a mostani felfedezésünk, a mágneses fluxuscsövek megismerése. Az űrhajók és az asztronauták védelmére ugyanis az egyik lehetséges módszer az lehet, hogy az űrhajók körül a Földéhez hasonló mágneses teret generálunk, amely eltérítené ezeket az emberi szervezet számára káros részecskéket. "
A felfedezésnek fontos szerepe lehet bolygónk energiaellátásának szempontjából is, ugyanis a mágneses fluxuscsövek jelenthetik a nagy mennyiségű tiszta energiát eredményező fúziós erőművek egyik kulcsát.
"A zöld energiát többféle módon előállíthatjuk" - magyarázta Erdélyi Róbert. "A napcellák esetében egyelőre technológiai probléma, hogy azok nem elég hatékonyak, a Nap fényének csupán töredékét tudják hasznosítani, főleg egy északi országban. A hidrogéncellák esetében is hasonló a probléma, hogy egyelőre nem szolgáltatnak elegendő elektromosságot. A nagy áttörés a fúziós energia kifejlesztése lenne. A maghasadás már működik az atomerőművekben, de ennek hátrányai ismertek. A fúziónál nincs radioaktivitás, azonban ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, először úgynevezett plazmaállapotba kell hozni az anyagot. Ez egy negyedik, átmeneti halmazállapot, amelyből az univerzum anyagának 98-99 százaléka áll. Földi körülmények között azonban rendkívül ritka, a csillagokban, galaxisokban, interplanetáris térben viszont mindenhol megtalálható. Ha ezt a plazmát sikerülne magas hőmérsékletre felhevíteni, végebemehetne a fúzió. Ehhez mágneses térre van szükség, s itt a gyakorlati jelentősége a felfedezésünknek, a Nap felszínén ugyanis a mágneses hurkok hosszú ideig fenn tudnak maradni. Ha el tudnánk lesni, hogy a természet hogyan hozza létre a fluxuscsöveket, akkor a fúziós reaktorokban is meg lehetne valósítani ezt. Ez nem kevesebbet jelent, mint az emberiség energiaproblémáinak megoldását. A módszer segítségével ugyanis 100 liter csapvíz és körülbelül 2,5 gramm lítium felhasználsával - a fúzió segítségével - egy nyugati háztartást évtizedeken keresztül el lehetne látni energiával.
"Nagyon izgalmas és érdekes eredményekre jutottak a kutatók" – jelentette ki Keith Mason professzor, a kutatási projektet finanszírozó Tudományos és Technológiai Létesítmények Tanácsának (Science and Technology Facilities Council - STFC) vezérigazgatója. "A Nap létezésünk rendkívül fontos alkotóeleme, mivel innen származik az energia, amely lehetővé teszi a Földön az életet, emellett azonban számtalan más módon is befolyásolja a bolygónkat. A mostani felfedezésnek köszönhetően közelebbről megismerhetjük ennek a csillagnak az összetett működési folyamatait és azokat a folyamatokat, amelye a jövőben hatást gyakorolhatnak a Föld atmoszférájára, ezen keresztül pedig az egész emberiségre."
Zenél a Nap atmoszférája, állítja a magyar származású Robertus von Fay-Siebenburgen (Erdélyi Róbert), az angol Sheffieldi Egyetem napfizikai kutatóintézetének vezető professzora.
Brit tudósok újabb meggyőző erejű adatokkal támasztották alá azt a feltevésüket, hogy a naptevékenységnek nincs hatása a földi légkörben bekövetkezett változásokra.
Kaliforniai tudósok állítása szerint gyakorlatilag képesek lemásolni a Nap erejét azzal, hogy lézersugarakkal bombázzák a hidrogén atomokat – írja a UPI.
Egy új típusú bevonatnak köszönhetően hamarosan olyan napelem-panelek kerülhetnek a piacra, amelyek a napfény csaknem egészét képesek elektromos energiává alakítani.
Gyanúsan nyugodt a Nap felszíne. Az újonnan megjelent napfoltok nyugodt napciklusról árulkodnak, szombaton észlelték a harmadik foltot az elmúlt három héten belül, a STEREO B űrhajó képein előfordulhat, hogy egy negyedik is látható. Egyes vélemények szerint a napfoltok hiánya miatt csökkent csaknem egy teljes fokkal a Föld átlaghőmérséklete.
A Nap mágneses tevékenysége szabta meg az elmúlt évszázadban, hogy mikor esett az eső Ausztráliában. A törvényszerűség olyan erős, hogy figyelembe vételével a meteorológusok lényegesen javíthatják az időjárási előrejelzések pontosságát.
Mi lesz az orosz gázszállítással? Hogy került Elon Musk a Die Weltbe? Hogyan értékelik Putyin félig-meddig bocsánatkérését? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A világ több pontja is forrongott idén, elhúzódó konfliktusok, váratlan bukások és győzelmek kerültek a címlapokra. Képekben idézzük fel 2024 meghatározó pillanatait.