A grönlandi halászok évente több ezer döglött cápát dobnak vissza a tengerbe - a hétméteres, egy tonna súlyt is gyakran elérő példányokat viszont hasznosítani is lehetne. A Grönland nyugati részén elhelyezkedő ARTEK technológiai központban ugyanis most azzal kísérleteznek, hogy miként lehet biogázt készíteni az állat olajos húsából.

© fredshark.net

A cápahúst makroalgákkal és háztartási szennyvízzel összeverve jól hasznosítható biomasszát lehet készíteni, amelyet így bioüzemanyaggyártásra használhatunk fel, a szerves hulladékkal így gyakorlatilag széndioxidkibocsátás nélkül lehet elektromosságot és hőt szolgáltatni az ezt igénylő falvaknak.

A Biofueldaily értesülései szerint a grönlandi Uummannaq közel 2500 fős falujának energiafogyasztását részben könnyebbíthetnék a cápaüzemanyaggal - a szükségletek 13 százalékát lehetne állni a szemétnek tekintett olajos hús vagy a nagy mennyiségű zsír segítségével, ehhez pedig csak egyszerű bővítményeket kell lerakni a halfeldolgozó üzemekben.

A WWF mindezt több mint kockázatos projektnek tartja, ugyanis nem tudni, körülbelül milyen méretes állományról beszélhetünk a grönlandi cápák esetében, életterük pedig csak a sarkvidékre korlátozódik, a grönlandi halászok történeteivel ellentétben a szervezet sajtóképviselője, Anne-Marie Bjerg pedig azt állítja, a cápák nem okoznak problémát a grönlandi halásziparnak.