"Az országoknak nem lenne szabad fegyvereket telepíteni a világűrbe, és olyan rakétavédelmi rendszereket kifejleszteni, amelyek alááshatják a globális biztonságot" - mondta Jang Csie-cse. A külügyminiszter szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség "hiteles és hatékony multilaterális intézkedések" bevezetésével akadályozza meg a Föld légkörén kívüli fegyverkezést.

Az orosz légierő főparancsnoka bejelentette kedden, hogy Moszkva új lég- és űrvédelmi rendszert fejleszt ki, tekintettel arra, hogy - szerintük - az Egyesült Államok 2030-ra várhatóan képes lesz Oroszország bármely pontjára csapást mérni az űrből. Oroszország aggodalommal figyeli az Egyesült Államoknak a globális rakétapajzs-elemek kelet-európai telepítésére vonatkozó terveit, noha Washington hangsúlyozza, hogy azok nem Oroszország ellen irányulnak.

Moszkva és Peking korábban javaslatot tett egy új szerződés kidolgozására, amely megtiltaná fegyverek használatát a világűrben, de Washington mindeddig elvetette az indítványt. Mindazonáltal a kezdeményezés továbbra is a genfi leszerelési konferencia napirendjén van.

A leszerelési konferencia augusztus elején kezdődött újabb fordulóján - Pakisztán ellenvetései miatt - még nem kezdődtek meg a konkrét tárgyalások a május végén született megállapodás alapján.

Tizenkét évi holtpontról elmozdulva, május 29-én áttörés történt az ENSZ leszerelési konferenciáján, miután a résztvevők megállapodtak a további tárgyalások programjáról. Akkor diplomaták azt közölték, hogy megkezdik a munkát az atombombákhoz szükséges hasadóanyagok gyártásának tilalmáról, a nukleáris leszerelés továbbviteléről és a világűrbeli fegyverkezés megakadályozásáról. A leszerelési konferencia - amely döntéseit az összes résztvevő egyöntetű szavazatával hozza - semmilyen eredményt nem ért el 1996, azaz a kísérleti atomrobbantások teljes tilalmát kimondó szerződés (CTBT) elfogadása óta, mert mindeddig nem volt képes egyetértésre jutni új munkaprogramjáról.