Az AR (augmented reality, kibővített valóság) úttöréséről időről időre beszámolunk: a GPS rendszerét gyalogosokra is áthelyező tervek mellett kiemeltünk orvosi lehetőségeket is, amelyekkel a csőlátást lehetne orvosolni, de említettünk olyan katonai rendszereket is, amelyeket használva például egy vadászrepülő pilótája képes átlátni magán. Az újszerű technológiát főként az iPhone-platformmal, illetve a Google Android mobiloperációs-rendszerét futtató készülékekkel kapcsolatban említi a sajtó, de ugyanilyen rendszerek fejlesztéséről számolt be még korábban a Nokia is.

Az AR-rel kapcsolatban felmerülő problémák és áthidalandó technikai nehézségek gyakorlatilag egybevágnak a weben jelenleg is megjelenő problémákkal: működőképes-e a nyitottság és a kereszt-kompatibilitás, hogyan kerülhető el a spam, hogyan kezelhetjük és foghatjuk fel az új típusú információkat és mindezek milyen társadalmi változásokat okozhatnak. Fontos lesz a fejlesztőknek elgondolkodniuk azon, hogy miként kerülhetjük el látómezőnk "elspamesedését", hogyan érhetjük el azt, hogy ha felemeljük kameránkat egy utcán és ránézünk a képernyőre, ne villogó pornó- és gyógyszerreklámokat lássunk mindenhol. Mindez biztos, hogy megvalósul, a kérdés inkább csak az, hogy mikor.

Abba is bele gondolnunk, hogy az AR az élet milyen területeire törhet be és ez milyen társadalmi vagy szokásbeli változásokat okozhat, a közösségi oldalak esetében nem is számít extrémnek az eset, ha beszélgetés közben ráemeljük beszélgetőpartnerünkre telefonunkat, hogy megnézzük az arca mellett felbukkanó Facebook- vagy Myspace-profilon, hogy szingli-e avagy sem. Mindez értelemszerűen újabb adatbiztonsági kérdéseket is felvet: mik azok az adatok, amelyeket hajlamosak vagyunk megosztani az AR-t használókkal vagy vannak-e olyanok, amiket egy közösségi oldalon meg merünk osztani, de a kibővített valóságban inkább elrejtenénk.

Az AR-rel kapcsolatban egyelőre eldöntetlen, hogy milyen adatokat lehet ill. érdemes megjeleníteni egy mobilképernyőn (kérdés, mekkora mobilképernyőről van szó, kérdés, nem egyszerűbb-e közvetlenül a látóidegre vetíteni az információt, sokkal nagyobb hasznos területtel kalkulálhatunk ebben az esetben), illetve - ami a nagyobb technikai kihívást adja - át tudjuk-e esetleg többen is élni ugyanazt az AR-élményt egy időben, illetve átélhetjük-e valós időben egymás élményeit a földgolyó ellentétes pontjain is.

Piaci oldalról vizsgálva a helyzetet a ReadWriteWeb cikke úgy véli, hasonlót élhetünk majd át, mint a kilencvenes évek böngészőháborúja. A technológia minden letett mérföldkövétől függetlenül is gyermekcipőben jár meg, a piac két jelentős szereplője, a Layar ill. a Wikitude AR pedig nem közös standarddal dolgozik. A technológia viszont csak akkor válhat több tízmillió felhasználó mindennapos eszközévé, ha könnyen átlátható, nyitott, teljesen kompatibilis hálózatot alkotnak a cégek, a jövő ugyanis ide vezet, a kontrollt hosszú távon a felhasználónak kell megadni.