Olyan egy háziállat agya, mint a városi forgalom

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Hasonlóan épülnek fel a városok az állati agyhoz, ugyanis mindkét rendszer úgy fejlődik, hogy közben a leghatékonyabban lehessen bennük közlekedni, legyen szó utakról avagy idegsejtekről, írja az Open Magazine.


George Zipf nyelvész 1949-es, városokra értelmezett törvényét idézi az Open Magazine cikke, miszerint ha egy tetszőleges ország városait lakosaik szerint rangsoroljuk, a legnagyobb város kétszer lakottabb lesz a második városnál, háromszor többen laknak benne, mint a harmadik legnagyobb városban és így tovább.

Hasonló szabályszerűséget vettek észre a Rensselaer Politechnikum kutatói is. Köztudott, hogy a városokban a fejlődést egyre több nagy forgalmú út építése követi - ha azonban a város mérete duplázódik, az autóutak száma nem kétszereződik, hanem 1,68-szor lesz csupán több. (Az utak száma egyenes arányban van a város területének 0,75-ik hatványával.)

A kutatók szerint mindez nem csupán a városokra igaz, hanem az állati agyak is ugyanezt a mintát követik: az idegsejtek kapcsolódásainak száma ugyanezen aránnyal írható le - az arányosság itt nem a város területéhez, hanem az agy felületéhez köthető.

Az agy és a városok struktúrája közti párhuzamok igen meglepőek, állítja Mark Changizi neurobiológus, a Complexity szaklapban publikált tanulmány egyik szerzője.