A pterodaktilusz a pterosauria rend egy neme volt, 50-75 centiméter szárnyfesztávolságú repülő őshüllő a felső jura és alsó kréta időszakban. Kis termetű, körülbelül denevér nagyságú, vékony csontú, rövid farkú állatok voltak. Megnyúlt állkapcsaikban apró fogak ültek, amelyek közül az elsők előre hajlottak. A fej és a nyak együttes hossza a törzs kétszerese. A mellső végtag nagyon hosszú, negyedik ujja bőrvitorlát feszített ki. A pterodaktiluszok tengerparthoz közel élő ragadozók voltak, amelyek valószínűleg a sikláshoz alkalmazkodtak, nem az aktív repüléshez. Főleg halakkal és más apró állatokkal táplálkoztak.

Most első ízben sikerült felfedezni a pterodaktiluszok nyomait Japánban, Fukui prefektúrában egy kőfejtőben. A helyszínen már több dinoszaurusz maradványait fedezték fel, itt került elő a Fukuiraptor kitadaniensis és Fukutaisaurus tetoriensis. A közelmúltban kerültek elő egy eleddig ismeretlen saurupoda, valamint a madárszerű dinoszauruszok közé tartozó dromaeosauridae maradványai, de megtalálták kihalt halak, teknősök és krokodilok fosszíliáit is - olvasható a Discovery Channel hírei között.

Egy üledékes kőzettömbön a kutatók pterodaktiluszok, madarak és kétéltűek lábnyomait fedezték fel, amelyek elárulják a paleontológusoknak, hogy milyen lehetett az élet Japán területén 127 millió évvel ezelőtt. "Valószínűleg egy csoport apró pteroszaurusz együtt táplálkozott egy tó, vagy vízmedence partján, ahol bőséges táplálékra leltek - erre utal, hogy a csőrök lenyomatait is felfedeztük" - hangsúlyozta Li Dzsong Nam, a Cretaceous Research című szaklapban hamarosan megjelenő tanulmány vezető szerzője. Li és kollégái a pteroszaurusznyomokra koncentráltak. A tudósok összesen 64 lábnyomot fedeztek fel, amelyeket 5-6 egyed hagyott hátra. "Ebből világosan látható, hogy négy lábon közlekedtek" - magyarázta Li, hozzátéve, hogy a lábak horogszerű karmokban végződtek. Mint kifejtette, a lábnyomok nagy sűrűsége arra utal, hogy a pterodaktiluszok társas lények voltak ugyan, ám a lenyomatok összevisszaságából arra lehet következtetni, hogy nem mozogtak nyájszerűen egy irányban.

A tudósok úgy vélik, hogy a szárnyas őshüllők és a madarak együtt csipegették a táplálékot. Mivel a lábnyomok nem egyeznek egyetlen más pteroszaurusz-lenyomattal, a dél-koreai paleontológusok szerint egy eddig ismeretlen faj hagyhatta őket hátra, amelyet Pteraichnus nipponensisnek neveztek el. Korábban Japánban, egy másik helyszínen csupán egy pteroszaurusz hiányos gerincoszlopa, valamint lábnyoma került elő, ezeket a leleteket azonban még nem dokumentálták.

A mostani felfedezés viszont arra utal, hogy 127 és 113 millió évvel ezelőtt Japán területén sok apró pteroszaurusz élt. David Unwint, a Leicesteri Egyetem paleobiológusát a madarak lábnyomai döbbentették meg. "A tudósok régóta gondolkodnak azon, hogy milyen lehetett a viszony a madarak és a pteroszauruszok között: békésen éltek-e egymás mellett, vagy vetélytársak voltak, most a kérdés megoldódott" - mondta a paleobiológus.