A jelszavak tárolásának rengeteg módja van. Az egyik legnépszerűbb az ingyenes segédprogramok használata, ennél azonban van egy még biztonságosabb módszer, mégpedig az, ha egész egyszerűen fejben tartjuk a jelszavainkat.

Mondani könnyű, a gyakorlatban kivitelezni azonban már nem olyan egyszerű: ennek oka az, hogy bár az emberi agy rengeteg értelmes szót képes megjegyezni, a semmihez sem köthető betűk és számok egyvelegével vagy akár sima számsorokkal már nehezebben boldogul. A mai napig emlékszünk mi volt a jelünk az oviban, de szüleink másik lakásba költöznek, és még öt év múlva sem tudjuk biztosan az irányítószámunkat, ismerős szituáció, ugye?

A Creditcard.com elcsípte egy rövid beszélgetés erejéig az első amerikai „memória nagymestert”, Scott Hagwood-ot. Lássuk, mi a véleménye a profi memorizálónak a jelszavak/számsorok fejben tartásáról, legyen az akár egy négy számjegyű PIN kód, vagy egy szép hosszú, tizenhat számjegyből álló bankszámlaszám. És persze lássuk tippjeit is: hogyan memorizáljunk jelszavakat és számokat?

Törjük szét a számsorokat, és asszociáljunk!
149289665 – igen hosszú számsor, igaz? Megjegyezni nem könnyű, ha azonban széttördeljük, akkor rögtön barátságossá válik. 1492… mi sem könnyebb, Amerika felfedezésének dátuma: elég, ha annyit jegyzünk meg, hogy a számsor ezzel a dátummal kezdődik. 89665… nem túl barátságos, bontsuk tovább… 89. Hát ez semmire sem jó, egyelőre hagyjuk. 665: szuper könnyen megjegyezhető szám, hiszen majdnem azonos a 666-tal, amit vagy a bibliából, vagy az Ómen c. filmekből jól ismerünk, csak éppen eggyel kevesebb. Eddig tehát van egy ilyen képletünk: Amerika felfedezése, +89, +ómen mínusz egy. Most már csak a 89-et kell „számszerűleg” megjegyeznünk, (ha esetleg van egy eseményünk vagy szülinapunk 1989-hez, akkor még könnyebb dolgunk van) – az összes többi elem asszociációk segítségével lett eltárolva fejünkben, ergó elfelejteni nagyon nehéz: készen is vagyunk! Máris memorizáltuk, a nem túl egyszerű 149289665 számsort! A folyamat elméletileg bármeddig folytatható, persze mindenkinek megvannak a saját korlátai, de kis gyakorlással ezzel a módszerrel legalább tizenhat-tizennyolc számjeggyel elboldogulunk.

Foglaljuk történetbe!
67000123 – szintén egy nehéz számsor, ráadásul itt már nem működnek az előző  pontban ismertetett egyértelmű asszociációk. Scott javaslata ilyen esetekre: bontsuk szét a számot, és keressünk mintákat. Ezt a számot például elég két részre bontani: 6700 és 0123. A 0123 könnyen megjegyezhető, elég lesz a 6700-at memorizálnunk, és valahogy hozzákötni a 0123-at, de hogyan? Nos, kerekítsünk egy kis történetet köre! Például: „Egyszer félretettem 6700 dollárt a bankban… de sajnos elköltöttem mindet… és megint el kellett kezdenem gyűjteni… dollárról dollárra… nulláról. Aztán egy dollár, két dollár, három dollár…”

Hagwood - bármilyen bonyolult a jelszó, képesek vagyunk memorizálni.

Énekeljünk!
Ha végképp nem boldogulunk a képzettársításokkal és a történetekkel, akkor énekeljünk! Meglepő tanács, de Scott szerint beválik: ha egy számsort, vagy jelszót hangosan kimondva, esetleg énekelgetve memorizálunk, garantáltan eszünkbe fog jutni, még évek múlva is. „A hangosan kimondott vagy elénekelt számok és szavak esetében az agyunk parancsot ad az állkapocs izmainak, hogy formázzák meg a hangokat, és ha ezzel megvagyunk, a fülünk továbbítja a kimondott jelszót vissza az agyunkba. Ezzel jóval több helyen fordult meg a jelszó, mintha csak fejben próbáltuk volna meg memorizálni”.

Nagyon nehéz számokhoz
Vizualizáljunk egy ún. keypad-et (az a bizonyos 3x3-as számblokk, ami pl. a mobilok gombjain is található), és rajzoljunk rá ábrákat a számok sorrendjének megfelelően. Egy egyszerű X vagy L rajzolat a képzeletbeli billentyűzeten, és máris öt számot memorizáltunk. Így elég könnyű megjegyezni még a 75395174123852 számsort is: XL2I (azért 2I, mert az I betűt a második oszlopba kell rajzolnunk)

Drasztikus módszer
Scott szerint, ha végképp nem boldogulunk egy számmal vagy jelszóval, tegyünk napi rutinná, mondjuk egy hónapon keresztül, minden reggel ismételjük el háromszor a tükör előtt, mondjuk fogmosás közben. Egy hónap múlva garantáltan „beég”, és még évtizedek múlva is elő tudjuk hívni az emlékezetünkből. 

Hogyan csinálják a profik?
Hagwood végül az is elárulja, hogyan csinálják a nagymesterek: az ő módszere például az, hogy 0-tól 99-ig, minden számhoz van egy kis kép a fejében. „Nálam például a  23-as Michael Jordan, a 43-as pedig az UNC Chapel Hill kabalaállata, egy kos. Bármilyen hosszú számsort is kell megjegyeznem, elég ha kitalálok hozzá egy történetet – nem baj, ha képtelenségekről szól, és Michael Jordan meglovagol egy kost – a lényeg, hogy nem fogom elfelejteni”. 
 
És hogy mennyire válnak be ezek a módszerek: Scott szerint: „… a módszerek működnek, de hogy mennyire az csak tőled, a képességeidtől és a kitartásodtól függ.”  Források: [creditcards.com, walletpop.com, scotthagwood.com]