A kutyák és farkasok közti legszembetűnőbb különbség, hogy utóbbiak soha nem hagynák magukat idegen által vezetni. Az idegen felnőttekkel szemben félősek a farkasok - magyarázta Margit Auer grazi zoológus a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. Ahhoz, hogy a farkas pórázon menjen, nagyon jól kell ismernie az őt vezető embert. Ez esetben is résen kell azonban lenni, mivel a farkas a látóterébe kerülő összes kutyát és kisgyermeket zsákmánynak tekinti. Amennyiben minden problémát kiküszöböltünk, elegendő mozgásteret kell biztosítanunk az állatnak, jóval többet, mint egy kutyának. Ettől függetlenül az ordasok is képesek elsajátítani bizonyos szabályokat, például láb mellett menni, vagy nem rángatni a pórázt.

Az idomítás kizárólag jutalmazás, jutalomfalatkák segítségével történik, a büntetés tabu - hangsúlyozta a kutató. A túl gyakori jutalmazás azonban nem fokozta az ember és állat közötti együttműködést. Általánosan elmondható, hogy egy farkas kevésbé törődik az emberrel, mint egy kutya. Ebből kifolyólag ritkábban is keresi a szemkontaktust vele, és egyáltalán nem isteníti, mint egyes háziasított rokonai. Ismert tartójára azonban képes odafigyelni. A kutyák és farkasok összehasonlító vizsgálata az alsó-ausztriai Wolf Science Center, a Konrad Lorenz Kutatóállomás és a Bécsi Egyetem együttműködésében valósult meg.