A mostani ásatásokon ugyanis arc nélküli isten- és istennőszobrokra bukkantak az archeológusok Idalion területén – írja a Cyprus Mail angol nyelvű híroldal. A ciprusiak a helyi régészeti hatóság közlése szerint más népektől kölcsönöztek az ókorban vallási jelképeket.

A friss leletek – edények - egy szentélyből, pontosabban annak legutolsó, még a Kr.e. 1. században is használt szintjéről kerültek elő. A nyomokból arra lehet következtetni, hogy a helyet sietve hagyták el a vallási közösség tagjai.

Hellenisztikus oltár töredékei is előkerültek

Megtalálták a régészek a helyszínen egy hellenisztikus oltár maradványait, töredékei is. Az oltárt Adonisz Temenosznak állították. Égetett kerámia, terrakotta áldozati edények is előkerültek ekkor. (A kutatásokat egy amerikai régész, Pamela Gaber irányította, aki a pennsylvaniai Lycoming College munkatársa.)

A Kr.e. 1. században már római uralom alatt állt a földközi-tenger medencéjének nagy része, a ciprusi szentélyben talált leletek ebből a korból származnak. Innen kerültek elő az arc nélküli istenszobrok is.

Az állatok urai

Mostanra kiderült, hogy a szentély rendkívül régi korokban is működött, és a legalsó szinten előkerült leletek azt jelzik, hogy a ciprusiak egy nagy istennőt (Wanassa) tiszteltek, aki az Állatok Úrnője lehetett. Őt később azonosíthatták a görög mitológia Artemiszével. Artemisz társa pedig Adonisz volt a későbbi évszázadokban.

Minthogy Adoniszt is tartották az Állatok Urának, így Héraklész és Pán istennel is keverték, amikor ábrázolták ezt az istent. Mindezt a mostani ciprusi leletek is bizonyítják.

Az ókori Ciprus központja

A hvg.hu korábban már beszámolt arról, hogy az ókori Idalion adminisztratív központját tárják fel Cipruson. Idalion 2500 évvel ezelőtt Ciprus legnagyobb közigazgatási centruma volt, katonai barakokkal és hatalmas középületekkel a fönícai erődön belül.

Idaliont a Kr.e. V. századan foglalták el az onnan 23 kilométerre lévő Kition (a mai Larnaca) városának föníciai uralkodói a görögöktől. A föníciaiak 150 éven át irányították a város életét. Az egykori görög városállam két akropolisszal rendelkezett. Idaliont görögök és föníciaiak egyaránt lakták, gazdagságát a rézbányászatnak, valamint a part menti városokkal folytatott élénk kereskedelemnek köszönhette.