„Úgy látjuk, hogy a magyar startupok elsődleges problémája a menedzsmentben gyökerezik” – válaszolta a hvg.hu kérdésére Lemák Gábor, a Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatója. „Nagyon sok olyan cég van, akik otthon, a garázsban, vagy akár egy irodában kifejlesztik a terméküket, sőt, akár még – magyar, vagy EU-s - pályázati pénzekhez, kockázati tőkéhez is hozzá tudnának férni. Általában ilyenkor jelentkezik a probléma, amelyet a „halál völgye néven” is szoktunk emelgetni. Ez annyit jelent, hogy sok esetben hiányzik a kis cégeknél egy olyan, érdekérvényesítő menedzsment, amely képes lenne megszerezni ezeket a forrásokat, illetve el tudná adni a terméket. A kis cégeknek tehát az értékesítés terén van a legtöbb problémája. Ha sikerül e téren fejlődniük, többen jelenhetnének meg közülük a globális piacon.”

Lemák Gábor hozzátette, az Innovációs TechShowt azért szervezték, hogy összehozzák a fejlesztéseket mozgató összes szereplőt: „arra koncentrálunk, hogy mindenki megtalálja a számítását és potenciális partnereit, valamint hogy az érdeklődők és a kiállítók is megismerkedhessenek egymással.”

Az Innovációs TechShow kiálltói között nézelődve több dolog is felkeltette az érdeklődésünket, köztük a PocketGuide nevű fejlesztés, amely lehetővé teszi, hogy a világ nagyvárosaiban sétálva időnk és kedvünk szerint ismerkedhetünk a nevezetességekkel. A hátteret profi idegenvezetők által összeállított adatbázisok szolgáltatják.

„Abból indultunk ki, hogy egyre többen utaznak külföldre, ez ma már nagyon egyszerű, a fapados légitársaságok miatt” – magyarázta a hvg.hu kérdésére Rétai Martin a PocketGuide-ot fejlesztő cég ügyvezetője. „Ilyenkor nem biztos, hogy fel tudunk készülni, illetve nem látjuk előre, hogy egy-egy adott helyen mennyi időt tudunk eltölteni. A PocketGuide erre ad választ, a mobiltelefonból csinál személyes idegenvezetőt. A térképen megnézhetjük, hogy a közelben milyen túrákat kezdhetünk el, elindítjuk valamelyiket, ilyenkor a gép elmond egy rövid bevezetőt, majd a kezdőpontról rendelkezésre álló információkat, ezután elnavigál a következő pontra és folytatja az idegenvezetést. Emellett pedig – ha már ott van a kezünkben az eszköz – tud programokat, éttermeket ajánlani. Illetve jövő év január közepétől lesz elérhető egy új szolgáltatás, a rendszer ugyanis képes útinaplót készíteni a túráról, amit utólag visszanézhetünk, másoknak is megmutathatunk.”

Rétai szerint az Augmented Reality nem vált be, az emberek jobban szeretik a hangalapú idegenvezetést

AP

A PocketGuide az ellenpélda a „halál völgyében” elvesző cégekre, ugyanis Rétai Martin szerint a fejlesztési folyamat során tavaly, amikor érezték, hogy nem lesz elég tőkéjük, hogy nemzetközi piacra vigyék a terméket, sikeresen megállapodtak a Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő társasággal egy másfélmillió eurós beruházásról.

„Bízunk benne, hogy ezzel a segítséggel el tudjuk érni a céljainkat, vagyis két-három éven belül egymilliós aktív felhasználótábort építsünk ki, illetve, ha Európában, ha lesznek hasonló szolgáltatások, akkor meghatározó szereplői lehessünk ennek a piacnak” – magyarázta Rétai Martin. „Ennek ellenére nem csak turisták számára használható ez a platform, tervezünk kifejezetten építészeknek szóló tematikus túrákat, de van a december 1-4 között lezajlott Negyed6 Negyed7 fesztiválra is összeállítottunk egy tematikus túrát.”

A BMI a múlté

Az interneten számtalan testtömeg-index kalkulátort és egyéb hasonló eszközt találhatnak azok, akik tudatosan viszonyulnak egészségükhöz és jelentős figyelmet szentelnek az egészséges életmódnak. Számukra nyújthat újdonságot az i-QRS International fejlesztése, amely minden eddiginél pontosabb és átfogóbb képet ad szervezetünk állapotáról.

„Egy testösszetétel-szaktanácsadó rendszerről van szó, amelynek segítségével az ember otthon lemérheti bizonyos testméreteit, majd egy weboldalon beírva a kapott adatokat, szakszerű tanácsadáshoz juthat” – magyarázta kérdésünkre dr. Kocsisné Szilágyi Gyöngyi a cég kutatási igazgatója. „Az interneten lévő kalkulátorok többsége afféle játék, ráadásul sokszor nem is megbízható eredményeket produkál. Az i-QRS rendszere nem egy ilyen egyszerű skálát használ, hanem a magyar referenciaértékeken alapul, ez több mint 40 000 magyar ember adatait tartalmazza, amelyekből adatbányászati módszerekkel tártuk fel a mélyebb összefüggéseket.

A rendszer a mért adatok bevitele mellett diagnózist is fel tud állítani – nemzetközi indexek alapján – és egy háromdimenziós modellen mutatja be a zsírtöbbletet.

„Összehasonlításként mutatja a BMI-indexet is, mivel attól még, ha valaki a BMI-je alapján túlsúlyosnak minősül, a testösszetétele alapján lehet, hogy semmi baja nincs, csak nehezebbek a csontjai, vagy az izmai” – tette hozzá a szakember.

Az i-QRS rendszere röviden összefoglalva tehát olyan módszereket tesz elérhetővé a nagyközönség számára, amelyek segítségével az antropológusok által használt értékelő rendszerek adatait leegyszerűsített, érthető formában lehet felhasználni.

„Az egyik legnagyobb hozzáadott értéke, hogy segít a testünk önképét megfelelően értelmezni, ez rendkívül fontos a gyerekek, kamaszok esetében, mivel náluk a legnagyobb a veszélye, hogy ez komoly problémákat okozzon” – tette hozzá a cég kutatási igazgatója. „De segíthet a sportágválasztásban is, illetve kardiovaszkuláris rizikóbecslésre is lehetőséget ad, de egy fogyókúra hatékonyságát is lehet értékelni, hogy valaki valóban fogyott-e, vagy csak vizet veszített.”

Pécsi robotok, szevasztok

Talán az egyik legnagyobb érdeklődés övezte a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának standját, ahol számos izgő-mozgó robotot próbálhattak ki az érdeklődők.

„1997-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezdeményezte, hogy induljon egy robotépítési, programozási projekt, amelynek az volt a célja, hogy egy olyan oktatási eszköz legyen a kezünkben, amely egy érdekes világot mutat be a diákoknak” – magyarázta a hvg.hu-nak Dr. Hegyi Sándor egyetemi docens a PTE TTK Információtechnológia és Általános Technika Tanszékének tanszékvezetője. „Elkezdtük mi is az építkezést – több más intézménnyel együtt – amelynek eredményeként létrejött egy gyakorló űrszonda egység, amely a Surveyor 7 űrszonda analógiája volt, amelynek segítségével a diákok ismerkedhettek a műfajjal. Emellett készült a HUSAR eROVER is, amely egy mobil egység volt, mérőműszerekkel felszerelve. Ezeket az eszközöket már az első lépéstől PC-vel terveztük, később, takarékossági okokból kidobott számítógépek alkatrészekből építettünk robotokat. Ezekkel az ötleteinkkel készült anyagaink eljutottak a NASA-ig is, melynek eredményeként az amerikai űrkutatási hivatal egy oktatási konferenciáján is részt vehettünk. Ekkor történt, hogy a NASA oktatási igazgatóhelyettese Houstonból vezérelte a Pécsi egyetem laborjában működő robotunkat.”

A Hunveyor gyakorló űrszonda és a HUSAR eROVER bevetésre készen

Wikipedia

Dr. Hegyi Sándor elmondta, szeretnék, ha a HUSAR eROVER bekerülhetne a közoktatásba, hogy a diákok új, korszerű tananyaghoz jussanak. „A projekthez online hátteret is biztosítunk, akinek nincs lehetősége megvásárolni az eszközöket, az online laboratóriumon keresztül is bekapcsolódhat a munkába.” – tette hozzá a tanszékvezető.

Közösségi mobilalkalmazás lett a díjazott

Az Innovációs TechShow 2.0 nagydíját végül a mobiltelefont a közösségi felületekkel keresztező fejlesztés, munkacímén a CallMix nyerte el. Az elismerést a technológiai kiállítás résztvevői szavazták meg az idei év legjobb fejlesztésének. A TcT Hungary Kft. által létrehozott mobilalkalmazás lényege, hogy mobilhívással egy időben a beszélgetők láthatják egymás közösségi oldalakon történő aktivitását.

A cég egyébként hazánk egyik dinamikusabban fejlődő rendszer-integrátori vállalkozása a komplex ügyfélkiszolgáló rendszerek területén. Önálló kutatás-fejlesztési tevékenységük keretében pedig két évtizede foglalkoznak telekommunikációs technológiákkal. A fejlesztést a a kommuikációs platformokat ötvöző "unified communication" területén úttörő alkalmazásnak tartják a szakértők.