Az első kapavágásra Vlagyivosztokban a világ körüli útjáról visszatérő Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében került sor.

A munkálatok ekkor már folytak az Ural tövében fekvő Cseljabinszknál. A keleti és nyugati irányból haladó építők 1901. november 3-án találkoztak. A Bajkál-tavat elkerülő szakasz 1905 októberére készült el, addig a szerelvényeket vasúti kompon jutatták át a tavon. A vasútvonal teljesen csak 1916 októberére lett kész. A gyors ütemben folyó munkálatok költségei csillagászati összeget, 1,5 milliárd arany rubelt tettek ki.

Az első vasúti szerelvények 1903. július 13-án indultak el a Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok közötti 9508 kilométeres útra, az utasok 16 nap múlva értek célba. A világ leghosszabb vasútvonalának jelenlegi hossza 9289 kilométer (a vonatjegyért 9298 kilométer után kell fizetni); kiinduló állomása csaknem 70 éve Moszkva Jaroszlavli pályaudvara, végállomása a távol-keleti Vlagyivosztok.

A vasút két kontinensen fut keresztül, Európában 1777, míg Ázsiában 7512 kilométert tesz meg, a két földrész közti határvonalat Pervouralszk város közelében egy obeliszk jelzi. A vonal 87 megállója között van Moszkva, Perm, Jekatyerinburg, Omszk és Novoszibirszk is, de sokat a térképen is nehéz megtalálni. A vasútvonal 207 kilométeren a világ legmélyebb tava, a Bajkál-tó mentén fut, itt található a világ egyetlen teljesen márványból épült vasúti állomása Szlugyanka városkában. A "Transzszib" útja 16 nagyobb folyót keresztez, köztük van a Volga, a Káma, az Ob, a Jenyiszej, az Oka és az Amur. 1989-ben a vasút Ufa környéki szakaszán történt hatalmas gázrobbanás, a balesetben közel négyszázan vesztették életüket.

A vasútvonal egész Oroszországot átszeli, legnyugatibb állomása Moszkva, a legkeletibb Habarovszk, a legdélibb Vlagyivosztok, a legészakibb Kirov. A leghidegebb pontján a hőmérséklet elérheti a -62 Celsius-fokot. A vasútvonal legmagasabbra a Bajkálon túli Jablonova hegységben kapaszkodik (1040 méterre), Vlagyivosztok előtt 30 kilométerrel viszont egy rövid szakaszon a tengerszint alatt néhány méterrel fut. Leghosszabb hídja, amely az Amur felett ível át, több mint 2,6 kilométer; összesen 15 alagúton halad át (a leghosszabb több mint 7 kilométer), illetve nyolc időzónát keresztez, így az utasoknak szinte minden nap órát kell állítaniuk.

A vasutat széles, 1524 mm-es nyomtávval építették a normál európai 1435 mm-essel szemben, és kezdetben csak egy vágánnyal, így a forgalom egyszerre csak egy irányban bonyolódhatott. A teljes villamosítás 73 éves munkát követően 2002 decemberében fejeződött be, ma már a legmodernebb szerelvényeken légkondicionálás, zuhanyzókocsi és televízió is szolgálja az utasok kényelmét.

Ma már nem feltétlen kell vonatra szállni ahhoz, hogy valaki a több mint 9 ezer kilométeres utat megtegye, a leggyorsabban a Rosszija-expresszel mintegy 148 óra alatt - a szerelvényekre szerelt kamerák segítségével ugyanis az utazás az interneten is végigélvezhető.