Földikutyák kopogtatnak a Hajdúság alatt
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő fontosságú védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert a nyírségi táj egyik jellemző darabját, élőhelytípusát és életközösségét sajátos növény- és állatfajaival együtt védi. Ez a terület az Alföld mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágának egyik utolsó hírmondója, "élő múzeuma".
A terület Hajdúbagostól északra kisebb akácosokkal és tölgyesekkel szegélyezett homokbuckás legelőterületen található. Ezt a 265 hektáros területet 1976-ban nyilvánították védettnek: fő cél a fokozottan védett állatfaj állományának és élőhelyének megóvása. A körzet a Nyírség déli peremén, annak fő vízválasztójától délre fekszik; a Berettyó vízgyűjtő területéhez tartozik, közvetlen befogadója a Derecskei-Kálló. A terület döntőrészt gyep, emellett azonban részben őshonos, részben tájidegen fajokból álló 33,7 hektárnyi erdő.
A földikutya nevében csak a „földi” az igaz - hiszen ez a rágcsáló föld alatti életmódját jelenti -, de kutyáról szó sincs. A jószágról szóló állattani irodalomból kiderül, hogy már Petényi Salamon és Glos Sámuel (1845), valamint Csató János (1897) sem volt megelégedve ezzel a népi elnevezéssel. Szerintük helyesebb lett volna a fogas vakony elnevezés, amit több példával is magyaráztak.
„Valjon tulajdona-e ez állatnak valaminemű ugatás vagy hozzá hasonlatos szó, hang? Arra azt válaszolhatom: hogy én magam, ámbár sok elevent tartottam és különféle viszonyokban e tekintetben is figyelemmel kísértem, tőle fogságban, egy pisszenő nyikkanásnál, mellyet haragra fölingereltetésében hallatott, egyéb hangot soha nem hallottam, de e felől másoktól sem tudósíttattam. De mindezen eddig általam külsőképen tett s azon igazságot: hogy ez állat tökéletes vak, de hogy megtagadott látásérzéke fogyatkozását pótolja a felette finom, s igen potenczírozott szaglás és tapintás érzéke” - írták a 19. századi szerzők.
Élővilágunk maradvány jellegű tagja
A földikutyafélék, amelyek az egérfélék családjának (Muridae) önálló alcsaládját (Spalacinae) képezik, a füves puszták és félsivatagok lakói Európa délkeleti részén, Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten. Legnyugatibb előfordulásaik a Kárpát-medencében, ezen belül is az Alföldön vannak. A nálunk előforduló egyetlen faj, a nyugati földikutya élővilágunk maradványjellegű tagja.
Akkor telepedett meg Magyarországon, amikor az utolsó jégkorszak végén és utána az Alföld éghajlata a kelet-európai sztyeppekéhez hasonló volt. Az éghajlat változásával a füves puszták egyre inkább visszaszorultak, és a földikutya népességei kicsiny élőhelyszigetekre húzódtak vissza a lösz- és a löszös-homok hátakon. Amikor az Alföld legnagyobb részét mezőgazdasági művelés alá vonták, elterjedési területük még jobban beszűkült. Ez a folyamat különösen a nagyüzemi mezőgazdaság kiépülésekor vált kritikussá, hiszen ekkor a nagy táblás szántóföldi művelés során még a korábbi mezsgyék, dűlők zömét is beszántották: ezzel megszűntek azok a kis élőhelytöredékek is, ahol egy-egy kicsiny földikutya népesség meghúzhatta magát. Korábban számos élőhelye volt az Alföld keleti részének pusztáin.
Önszántukból nemigen jönnek a felszínre
A földikutyának rejtett, föld alatti életmódja miatt leginkább csak járatait lehet felfedezni. Ezek hasonlóak a vakondéihoz, csak a földkupacok nagyobbak, akadnak köztük egy méter átmérőjűek is. Egyenes vonalban helyezkednek el, mutatva a földikutyák útvonalát, amely a föld alatt mintegy 10-15 centiméterrel húzódik.
A föld alatti táplálkozási járatokat éléskamrák szakítják meg. A földikutya külön tárolja az aktuálisan elfogyasztandó és a tartaléknak szánt gyökereket, gumókat. Utóbbiakat a fél méter mély kamrákban helyezi el. Az összegyűjtött növényi eleséget 10-15 centiméteres darabokra szabdalja, egyenként földrétegbe csomagolja. Vacka szintén mintegy fél méterre található a talajfelszíntől.
A felszínre önszántukból nemigen jönnek, mit sem érnének a napfénnyel, hiszen szinte teljesen vakok. Debrecen egyik első természettudósa, Földi János - az idézett szakemberek véleményét megelőzve - úgy nevezte: vak murmutér.
A földikutyák megihlették kortárs íróink egyikét is. Parti Nagy Lajos A vak murmutér című könyve archaikus-kitalált nyelven íródott. Pedig először nem is akart hozzáfogni a munkához, amint azt az interneten is olvasható könyvidézet bizonyítja: „Midőn az Úr 1999edik esztendejében e munkátskára Café Bábel folyó-irat fölkért volt éngemet, legelőb úgy hántam le magamrul, mikép földikutya az kempingnadrágot.” Aztán magát az állatot is leírja, kevésbé tudományosan Parti Nagy: „No, ha ennyit pozsolérozol: eszöl-e szótárt, encyklopaediát, kérdtem őkelmitül, ki mindközönségesen földi kutya, deák nevin a Spalax typhlus. Eszek hát, felelé, kit mondnak az nép nyelvin hörtsögnek, avagy sündisznónak es, s az, ki küs híjján a vakondok. A neve penig földi vak murmutér. Murmutér, ahogy a mormota, kihöz mindazátal semmi köze. Épp jó firma vagy te nékem, gondoltam, nem látsz és nem látszol, méges híjnak ezerfélekép.”
Csak azért nem megy csodaszámba, hogy egyáltalán egymásra tudnak találni a hím és nőstény egyedek, mert igen jó a szaglásuk és tapintásuk. A találkozás nyomán általában egy-két utóddal növekszik a populáció létszáma.
Akkora mint egy hörcsög
A földikutya nagyjából hörcsögméretű (18-24 cm testhosszúságú), zömök rágcsáló. Szeme csökevényes, a fej bőre teljesen elfedi. Feje vastag koponyacsontú, széles és lapos; arckoponyája tompa ék alakú, a föld túrására alkalmas. Megfigyelték, hogy járataik „mennyezetén” lapos fejtetőjükkel, ütemes kopogással jeleket adnak egymásnak. Metszőfogai erős vésőszerűek. Elülső lábai különösek, ujjai fogásra alkalmasak, sőt a hüvelykujj a többi ujjal szembe is állítható, akár az emberi kézen. Az állat tenyerén 2-2 erősen elszarusodott ásógumó van. Rövid farkát bundája teljesen elfedi.
Bőven van ellensége
Kizárólag növényevő, főleg hagymákkal és gumókkal él. A lucerna és a herefélék gyökere, a burgonya, a takarmány- és cukorrépa, a sárgarépa és a petrezselyem gyökere kedvelt táplálékai közé tartozik. A kiskerttulajdonosok károsnak tartják, ám rendszerint összetévesztik a sokkal gyakoribb kósza pocokkal. A valóságban a földikutya okozta kár az állat gyér egyedszáma és alacsony szaporasága miatt aligha lehet jelentős.
A földikutya meghatározott talajviszonyokat igényel. Számára sem a kemény szik, sem a laza homok, sem a levegőtlen, agyagos öntéstalajok nem megfelelőek, mivel egyikben sem tud járatokat készíteni. A sűrű gyökér-szövevényű erdő, de a szántóterület sem alkalmas a megélhetésére.
Sok ellensége van
Rejtett életmódja ellenére bőven vannak ellenségei: a menyét, a hermelin, a közönséges görény, de leginkább a kutyák pusztítják. A fentiekből kitűnik, hogy a földikutya miért annyira ritka, veszélyeztetett állat ma már nálunk. A hajdúbagosi rezervátum az egyik legjelentősebb hazai állományt őrzi, nagyságát 50-100 egyed közöttire becsülik. Megmaradásuk feltétele, hogy a környékben élők és a vendégek szigorúan betartsák a természetvédelmi területre vonatkozó szabályokat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az aranyhörcsög stressz helyzetben úgy zabál, mint az ember
Stresszhelyzetben az aranyhörcsögök éppúgy túl sokat esznek, mint némely ember, állapították meg amerikai kutatók.
Mikrosütőben ölte meg hörcsögét, börtönbüntetést kapott
Kilenc hét börtönbüntetésre ítélte egy angol bíróság szerdán azt a férfit, aki a mikrohullámú sütőben megölte Suzie-t, a hörcsögét.
A robothörcsög az új karácsonyi őrület
Bár még a szakértőknek is fura, bizony egy 10 dolláros robothörcsög jelenti az ajándékszenzációt a tíz év alatti gyerekek számára az Egyesült Államokban.
IgNobel: Viagrától gyógyulnak a hörcsögök
Idén tizenhetedik alkalommal osztották ki a legfurcsább tudományos kutatásoknak járó Ig Nobel díjakat. Már biztos, hogy a Viagra segít a hörcsögöknek átvészelni a jet lag szindrómát, valamint a tehéntrágyából vaníliaízesítést is elő lehet állítani.
Uniós figyelmeztetést kapott Franciaország a hörcsögök miatt
Figyelmeztette egy európai uniós hivatal a francia kormányt, hogy többet kell tennie a Strasbourg mellett élő veszélyeztetett hörcsögök ügyében. Az országot bírsággal is sújthatják, amennyiben az Európai Bíróság úgy dönt, hogy nem tettek eleget az Európai Bizottság 2008-as végső figyelmeztetésének.
A peptid-kezelés után újra látnak a megvakított hörcsögök
Szintetikus peptidmolekulákkal sikerült elérni, hogy sérült szemidegek hegesedés nélkül forrjanak össze és összenőjenek az idegsejtek, vagyis hogy a kísérleti állatok újra lássanak. A kísérleteket végző merikai és kínai kutatók nem titkolt távlati célja, hogy emberi agyműtéteknél is használják készítményüket.
