Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"022884d5-739e-4d17-a8d2-088c7db9904b","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Kedd éjszaka benyújtották az átláthatósági törvényt, amely szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal állítana össze egy listát azokról a szervezetekről, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolni próbálják a közéletet. „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat alapján komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be olyan szervezetek ellen, amelyekről úgy ítélik meg, hogy azok külföldről is kapnak támogatást. ","shortLead":"Kedd éjszaka benyújtották az átláthatósági törvényt, amely szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal állítana össze...","id":"20250514_Reakciok-az-atlathatosagi-torvenyre","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/022884d5-739e-4d17-a8d2-088c7db9904b.jpg","index":0,"item":"52becbb6-4019-4b7e-93a6-1cc9cc7d0644","keywords":null,"link":"/itthon/20250514_Reakciok-az-atlathatosagi-torvenyre","timestamp":"2025. május. 14. 10:39","title":"A kormány új törvényjavaslata kivégez minden szervezetet, amely közügyekkel foglalkozik – percről percre Orbánék Putyintól lopott tervéről","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"37e0efdc-4a21-4558-8659-41503df82201","c_author":"Nemes Nikolett","category":"360","description":"A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.","shortLead":"A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával...","id":"20250513_Bipolaris-affektiv-zavar-manias-depresszio-tunetei-kezelese-terapia-kutatas-Pecsi-Tudomanyegyetem-Tenyi-Tamas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/37e0efdc-4a21-4558-8659-41503df82201.jpg","index":0,"item":"a9cbf94f-6e56-4848-89a0-a24139a5d182","keywords":null,"link":"/360/20250513_Bipolaris-affektiv-zavar-manias-depresszio-tunetei-kezelese-terapia-kutatas-Pecsi-Tudomanyegyetem-Tenyi-Tamas","timestamp":"2025. május. 13. 13:30","title":"Ez már nem csak hangulatingadozás: mivel járnak a bipoláris zavar mániás és depressziós időszakai?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"760ecef5-d0d6-48fb-b335-6af1c638b1f4","c_author":"MTI","category":"itthon","description":"Az első fokú ítéletet az ügyészség és a vádlott, illetve ügyvédje sem fogadta el.","shortLead":"Az első fokú ítéletet az ügyészség és a vádlott, illetve ügyvédje sem fogadta el.","id":"20250513_csalo-itelet-Magyarorszag-Dominika","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/760ecef5-d0d6-48fb-b335-6af1c638b1f4.jpg","index":0,"item":"fc66c0d1-cf07-4873-a9b2-73ce1a6cf0d1","keywords":null,"link":"/itthon/20250513_csalo-itelet-Magyarorszag-Dominika","timestamp":"2025. május. 13. 15:29","title":"Nyolc év börtönt kapott T. Alex, aki Dominikáról irányította a milliárdos magyarországi ingatlancsalásait","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d95e0fb7-9110-4b75-a968-095b74354962","c_author":"MTI","category":"vilag","description":"A török elnök szerint a lefegyverzéssel „a demokrácia és a jólét korszaka” köszönt be.","shortLead":"A török elnök szerint a lefegyverzéssel „a demokrácia és a jólét korszaka” köszönt be.","id":"20250514_torokorszag-recep-tayyip-erdogan-kurdisztani-munkaspart-terrorizmus","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d95e0fb7-9110-4b75-a968-095b74354962.jpg","index":0,"item":"b6695c5f-87f0-4b09-b1f9-5da136ec522e","keywords":null,"link":"/vilag/20250514_torokorszag-recep-tayyip-erdogan-kurdisztani-munkaspart-terrorizmus","timestamp":"2025. május. 14. 17:28","title":"Erdogan szerint a Kurdisztáni Munkáspárt feloszlása a terrorizmus végét jelentheti Törökországban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ff8ad027-7647-4953-8e20-abc991145d41","c_author":"hvg.hu","category":"kkv","description":"A forgalmazó jelentette a hatóságnak, hogy problémás a termék.","shortLead":"A forgalmazó jelentette a hatóságnak, hogy problémás a termék.","id":"20250513_Kivonta-a-forgalombol-a-Magne-B6-egyik-tetelet-az-NNGYK","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ff8ad027-7647-4953-8e20-abc991145d41.jpg","index":0,"item":"c00a153c-0d7b-43d0-a555-f80b815089fa","keywords":null,"link":"/kkv/20250513_Kivonta-a-forgalombol-a-Magne-B6-egyik-tetelet-az-NNGYK","timestamp":"2025. május. 13. 14:56","title":"Visszahívják a Magne B6 egyik hibás tételét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"894d7e24-5057-4d00-a56e-9e4bdc14d32b","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Tisza Párt elnöke a terve szerint napi 25-33 kilométeres távolságokat gyalogol majd. Az akcióhoz bárki csatlakozhat, de a határt legfeljebb egy húszfős csoporttal akarják átlépni.","shortLead":"A Tisza Párt elnöke a terve szerint napi 25-33 kilométeres távolságokat gyalogol majd. Az akcióhoz bárki csatlakozhat...","id":"20250514_Magyar-Peter-gyalogut-Nagyvarad-indulas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/894d7e24-5057-4d00-a56e-9e4bdc14d32b.jpg","index":0,"item":"f0deafec-ae4f-4d74-9c17-b0d18a881b31","keywords":null,"link":"/itthon/20250514_Magyar-Peter-gyalogut-Nagyvarad-indulas","timestamp":"2025. május. 14. 11:55","title":"Magyar Péter a Bazilika lépcsőjén aláírta az Orbán ellen tett feljelentést, majd gyalog elindult Nagyváradra","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4bad46cc-675a-4736-a8bd-7c80037d6297","c_author":"MTI","category":"tudomany","description":"A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat – hívja fel a figyelmet a Climate Central szerdán közzétett jelentése, amely a 2020 és 2024 közötti időszakot vizsgálta.","shortLead":"A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat – hívja fel a figyelmet...","id":"20250514_terhesseg-globalis-felmelegedes-klimavaltozas-kockazatok-szelsoseges-homerseklet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4bad46cc-675a-4736-a8bd-7c80037d6297.jpg","index":0,"item":"1187bcf1-c51f-49c7-a5bd-e7bc114776f6","keywords":null,"link":"/tudomany/20250514_terhesseg-globalis-felmelegedes-klimavaltozas-kockazatok-szelsoseges-homerseklet","timestamp":"2025. május. 14. 19:03","title":"Tovább fűti a terhességi kockázatokat a globális felmelegedés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"66a8f81e-fc96-4228-900e-a0a450842efa","c_author":"Fülöp István","category":"tudomany","description":"Egyre gyakoribbak gyártócégeket ért hackertámadások, amelyek költsége évről évre meredeken növekszik. Sok oka van, hogy miért nem tesznek többet a vállalatok a biztonságukért, a halogatás azonban pénzben és reputációban is óriási csapást okozhat.","shortLead":"Egyre gyakoribbak gyártócégeket ért hackertámadások, amelyek költsége évről évre meredeken növekszik. Sok oka van...","id":"20250514_ipar-4-0-kibervedelem-tamadas-zsarolovirus-gyartocegek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/66a8f81e-fc96-4228-900e-a0a450842efa.jpg","index":0,"item":"ee4c824d-a1fb-4715-a9d6-9b5b6814d6e1","keywords":null,"link":"/tudomany/20250514_ipar-4-0-kibervedelem-tamadas-zsarolovirus-gyartocegek","timestamp":"2025. május. 14. 10:30","title":"Az már jól mutatja, hogy baj van, amikor bűnözők átvehetik az uralmat egy 100 kilós robotkar fölött","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Húsz évvel ezelőtt, 1991. augusztus 19-én furcsa események zajlottak Moszkvában és a Krím-félszigeten, ahol az akkori szovjet elnök, Mihail Gorbacsov nyaralt. Augusztus 19-e hétfőre esett, és ennek a napnak a hajnalán egy botcsinálta szerveződés, a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága egyszerűen leváltotta az elnököt. A végül elbénázott puccs mindazonáltal a Szovjetunió széteséséhez vezetett.
Nevezetes nappá vált 1991. augusztus 19.: az e napon aktivizálódó puccsisták hamarosan elbuktak ugyan, és az általuk meghirdetett hathónapos rendkívüli állapot is gyorsan a múlté lett, egyvalamit azonban elértek: meghiúsították a Szovjetunió valódi föderációvá, laza szövetségi állammá alakítását. Az erről szóló szerződést ugyanis másnap, augusztus 20-án, kedden írták volna alá. Az új szerződés nem született meg, ehelyett pár hónappal később felbomlott a Szovjetunió, az utódállamok elitjei pedig azóta is sokszor zavaros viszonyok közepette kormányozzák az egykori szovjet tagköztársaságokat.
A puccsisták tehát nemhogy nem tudták megőrizni a Szovjetunió egységét, hanem még fel is gyorsították a bomlás folyamatait. Bár gyöpös sztálinistáknak minősítették őket utólag, reformernek induló politikusok is voltak közöttük, sőt, a legtöbbjük Gorbacsov híveként került a hatalomba.
Rendkívüli állapot és egészségi okok
Ami az eseményeket illeti, 1991. augusztus 19-én rendkívüli állapotot vezettek be a Szovjetunióban, Mihail Gorbacsovot pedig három szovjet tábornok letartóztatta a Krímben. A TASZSZ hivatalos szovjet hírügynökség moszkvai idő szerint röviddel 6 óra előtt ismertette előbb a Gennagyij Janajev alelnök aláírását viselő rendeletet, amely szerint az alkotmány előírásainak megfelelően átveszi az elnöki tisztség ellátását Gorbacsovtól, aki „erre egészségi okokból képtelen”.
Mihail Gorbacsov még 1987-ben az SZKP kongresszusán
Bánkuti András
Mihail Gorbacsov hollétéről sokáig nem lehetett tudni semmit, elvileg a Krímben nyaralt, a puccs tulajdonképpen az utolsó pihenőnapján történt, mielőtt visszautazott volna Moszkvába, az új szovjet szövetségi szerződés aláírására.
A szovjet tévé valamennyi csatornája a puccs első napján ugyanazt a műsort sugározta, az embereknek talán ez tűnhetett fel legelőször. A TASZSZ ezután négy dokumentumot tett közzé, s ezeket azonnal felolvasták a televízióban. A leglényegesebbnek utólag az új (tervezett) szövetségi szerződés bírálata tűnik, de az sem hiányzott a dokumentumok megállapításai közül, hogy a gorbacsovi reformfolyamat, a peresztrojka „zsákutcába jutott”.
Pihenés
Hétfő délután a puccsisták bejelentették: Mihail Gorbacsov a Krímben pihen és orvosi kezelés alatt áll. Erről Gennagyij Janajev, a hajnali hatalomátvétel vezetője beszélt, de ezt Gorbacsov emberei cáfolták.
Az MTI korabeli híre szerint „Janajev reményét fejezte ki, hogy Gorbacsov – kiheverve a hosszú évek kemény munkája utáni fáradalmakat – ismét ellátja a Szovjetunió elnöki teendőit”. A TASZSZ szerint Janajev leszögezte: „folytatni kívánják a Mihail Gorbacsov által 1985-ben elkezdett politikai vonalat”. A jelentés megemlítette: a sajtóértekezleten jelen volt még Oleg Baklanov, a szovjet elnök mellett működő védelmi bizottság alelnöke, Borisz Pugo belügyminiszter, Vaszilij Sztarodubcev, a Szovjet Parasztszövetség elnöke és Alekszandr Tyizjakov, az állami ipari, közlekedési, hírközlési és építőipari vállalatok és objektumok szövetségének elnöke is.
A puccskísérlet vezérfigurái Janajev szovjet alelnökön kívül egyébként valójában Valentyin Pavlov miniszterelnök, Vlagyimir Krjucskov KGB-főnök, Dmitrij Jazov védelmi, és Pugo belügyminiszter voltak. (Pavlov még a puccs alatt megbetegedett, Pugo pedig később öngyilkos lett.)
Borisz Jelcin
Bánkuti András
Törésvonalak és szakadékok
1991-ben a reformerek közötti törésvonalak váltak hirtelen szakadékká, bár a puccsisták még Gorbacsovot sem akarták eredetileg kirekeszteni a hatalomból. Valójában arra számítottak Norman Davies brit történész szerint, hogy Gorbacsov majd melléjük áll, amikor a keményebb vonalat próbálják keresztülvinni, és meg akarják őrizni az egységes Szovjetuniót. A Krímben rekedt Gorbacsov azonban ezt elutasította, a puccsistákkal szemben néptribunként fellépő Borisz Jelcin pedig egyszerre a hatalom centrumában találta magát. Jelcin Moszkvában mint demokratikusan megválasztott orosz elnök szállt szembe a „szovjet” puccsistákkal, és gyakorlatilag ezekben a pillanatokban vált Oroszország – az Oroszországi Föderáció – egyre inkább önálló politikai entitássá. (A szovjet időkben a Szovjetunió tagköztársaságai nem játszottak túl fontos szerepet.)
Ötvenezren Jelcin mellett
Végül azonban amilyen furcsán kezdődött, annyira furcsán is ért véget a puccs. Davies Európa története című könyve szerint „Jelcin, akit nem tartóztattak le, az orosz parlament előtt felkapaszkodott egy tankra és ellenállásra buzdított. A támogatására összegyűlt tömeget senki sem oszlatta fel; az utcára vonult tankoknak nem volt éleslőszerük; és nem kaptak parancsokat. Három nap után az összeesküvők egyszerűen beültek autójukba, és elhajtottak”. Azért tegyük hozzá: ezek a tankok három fiatalt tapostak agyon a moszkvai „Fehér Ház” védői közül, akik kordonnal őrizték Borisz Jelcint a legválságosabb órákban. Jelcin támogatására egyébként mintegy 50 ezer ember gyűlt össze ekkoriban Moszkvában.
Mindez azt bizonyította a brit történész szerint, hogy a „rendszer az agyhalál állapotában van”, illetve az is kiderült csakhamar, hogy „Gorbacsov egy ideig fel sem fogta, hogy mi történik”. Bár az elnök a puccs bukása után, augusztus 22-én kijelentette: „Az államcsíny kudarcba fulladt”, Gorbacsov ezután már nem tudta visszaszerezni a kezdeményezést: végül is Jelcin fokozatosan magához ragadta a hatalmat.
1991. augusztus 19.
Bánkuti András
A Szovjetunió felbomlása
Gorbacsov (és a Szovjetunió) körül kezdett elfogyni a levegő, míg Oroszország egyre jelentősebbé vált. Gorbacsov hamarosan lemondott pártfőtitkári tisztségéről, majd a szovjet kommunista párt fel is oszlatta magát. 1991. szeptember 5-én a szovjet küldöttek (állami) kongresszusa pedig elfogadta utolsó törvényét, amely a hatalmat az egykori unió szuverén köztársaságainak adta át.
December 8-án aztán Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna vezetői – a szovjet elnök, Gorbacsov megkerülésével – aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben kimondták a Szovjetunió feloszlását. Másnap bejelentették a Független Államok Közösségének megalakulását; ez nem valamilyen államszövetség volt, inkább védőernyő, vagy Davies szerint inkább „fedőszerv”, amely a szovjet stratégiai fegyverarzenál egy kézben tartására volt ideig-óráig alkalmas. (Később ez az arzenál az önálló Oroszországhoz került.) Végeredményben a Szovjetunió az augusztusi puccs eredményeként decemberre múlt ki végérvényesen.
Mindeközben érdekes események zajlottak a nagyvilágban: a háromnapos válság idején a lengyel demokratikusan megválasztott államfő, Lech Walesa például kikérte az egykori kommunista diktátor, Jaruzelski tanácsát. Telefonon hívta a nyolcvanas években szükségállapotot bevezető tábornokot, aki a Janajev-féle államcsínykísérletet „komolytalan kalandorakciónak” minősítette – és Jaruzelskinek igaza lett.
A szovjet puccsisták egy részét a bukás után letartóztatták – például Krjucskov KGB-főnököt és Jazov hadügyminisztert is köztörvényesekkel egy cellába zárták a puccs bukása utáni első napokban. Hasonló sorsra jutott Janajev alelnök és Tyizjakov is. Aztán többnyire börtönbüntetésre ítélték, vagy legalábbis kiszorították a politikai életből őket. Ám 1994-ben zömüket Jelcin orosz elnök szabadon engedte.
MTI
Putyin alatt képviselő lett az egykori puccsisták egyike
De nem mindenki végezte ennyire dicstelenül: 2006-ban, a puccs tizenötödik évfordulóján, amikor már nemcsak Gorbacsov, hanem Jelcin hatalmának is vége lett, Valentyin Varennyikov volt szovjet védelmi miniszterhelyettes ezt mondta: „Hála istennek a Gorbacsov és Jelcin által előidézett lidércnyomáson már túl vagyunk". Ekkor Varennyikov a „nemzeti baloldal” parlamenti képviselője volt Oroszországban. A volt védelmi miniszterhelyettes 2006-ban azt is hozzátette: "Az ország stabil, és jó, hogy Vlagyimir Putyin elnök irányítja."
Putyin maga az 1991-es puccs idején még a reformerek táborába tartozott inkább, és ő maga egy nyilatkozata szerint attól tartott, hogy kidobják leningrádi (ma: szentpétervári) állásából. Leningrád a reformerek egyik fő bázisa volt Anatolij Szobcsak polgármestersége idején, aki Jelcinhez hasonló néptribunként lépett fel a válság napjaiban, de eltaktikázta magát, mert a puccsistákkal szemben nem Jelcin, hanem a bukásra ítélt Gorbacsov mellett sorakozott fel. (Az emberek Leningrádban is kivonultak a puccsisták elleni tiltakozásul: százezren tüntettek a Téli Palotánál.)
A leningrádi tanácsnál dolgozó Putyin azonban a puccs láttán azon morfondírozott, hogy taxizni kezd majd azzal a Volvóval, amelyet a KGB, a szovjet titkosszolgálat NDK-beli, illetve németországi rezidenseként vásárolt. Putyinból azóta orosz elnök meg kormányfő lett, és az "irányított demokrácia" helyi változatának névadójává vált. A "putyini demokrácia" igen kevéssé hasonlít a liberális demokráciákra, Oroszország továbbra is járja a maga sajátos történelmi útját, amelynek csak egy tragikomikus eseménye volt az elfuserált '91-es puccs.
A visegrádi csúcson 1991 februárjában Budapest, Prága és Varsó politikusai óvatosan próbálták magukat kivonni a szovjet érdekszférából - anélkül persze, hogy felbőszítenék Moszkvát. Közben itthon Göncz Árpád és Antall József körül izzott a levegő: kicsinyes viták zajlottak arról, ki kit láthat vendégül a visegrádi csúcson.
Igen nehéz helyzetben volt 1991 februárjában az Antall József vezette magyar kormány. Jugoszlávia nemzetközi botrányt csinált a Horvátországba szállított magyar Kalasnyikovokból, a visegrádi hármak (Varsó, Budapest, Prága) történelmi csúcstalálkozóra készültek a KGST és a Varsói Szerződés romjain, közben éppen zajlott az Öböl-háború. A felbomló Szovjetunió gazdasági válsághelyzetbe (is) sodorta a három közép-európai államot, amelyek közül Csehszlovákia nem is tudott sokáig egyben maradni.
Húsz évvel ezelőtt, 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették - az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból.
Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter és egykori grúz elnök véleménye szerint Mihail Gorbacsov exelnök és pártfőtitkár tudhatott a Szovjetunió szétesését felgyorsító 1991. augusztus 19-i puccskísérletről, amelynek eredményeképp három napra az államcsíny vezetőinek kezébe került a Szovjetunió irányítása.
Vasárnap tartják a lengyel elnökválasztás első fordulóját. Ha továbbra is olyan államfő lesz, aki szemben áll az alkotmányos kormánnyal és megbénítja a törvényhozást, az akár Donald Tusk miniszterelnök bukásához vezethet.