A Google egyik legdrágább hirdetési felületét használja az exkluzív önreklámra: a kereső főoldalán egy hatalmas, kék nyíl mutat a bal felső sarokra – azaz a Google+ közösségi oldal regisztráció/belépés felületére.

Szerdától bárki bejelentkezhet – az online konszern mindenki számára megnyitotta a rendszert. A Google+-t először a kiválasztottak szűk köre tesztelte, majd mintegy három hónapon keresztül meghívóval lehetett belépni.

AP

Az önreklámra azt a napot választotta a kereső, amikor a volt vezérigazgató, Eric Schmidt az amerikai szenátus előtt kényszerül kínos kérdésekre felelni a „Google ereje: Az ügyfelek szolgálata, avagy fenyegető veszély?" című meghallgatáson – mutat rá a Spiegel. 

Az amerikai versenyhatóság, az FTC (U.S. Federal Trade Commission) azt vizsgálja, hogyan él, illetve visszaél-e a keresőóriás a piaci erejével.

A New York Times idézi a szenátus számára írásban benyújtott érvelést: eszerint a Google-nak minden területen van konkurense, például keresésben a Microsoft Bing. Arra is hivatkoznak, hogy munkahelyeket teremtenek. Eric Schmidt azt reméli, hogy a kartell-vizsgálat fair lesz majd, és a Google folytathatja eddigi tevékenységét.

Az ezzel párhuzamosan folyó reklámakció azt is demonstrálja, hogyan hódít meg a Google újabb és újabb üzleti területeket. Egyrészt új ötleteket valósítanak meg, másrészt a már meglevő szolgáltatásaikat integrálják a rendszerbe.

A hirdetők most már a Google pluszra is rendelhetnek banner-reklámokat, a Google a Google Docsot is összekötötte a közösségi oldallal. A felhasználók együtt szerkeszthetnek egy dokumentumot, és eközben akár hangout-videókonferencián beszélhetik meg a módosításokat.

De csak azok használhatják a rendszert, akik a valódi nevükkel regisztrálnak. Beceneveket, monogramokat nem lehet használni. Valószínűleg emögött az áll, hogy a valós felhasználók értékesek csupán a hirdetőknek.

Ingyenes, de nagyon drága

Aki nem akarja megadni a nevét, annak „nem kötelező a rendszert használni” – érvelt a módszer mellett korábban a Google-vezér. Csakhogy ha például munkatársak használják a Hangout-konferenciát, jelentős nyomás nehezedik arra, aki az adatai védelme miatt vonakodna minden információt kiadni magáról a keresőóriásnak.

A szolgáltatás ugyanis – bár pénzt nem adunk érte – nem ingyenes: drágán megfizetünk az adatainkkal, amit aztán a hirdetőknek eladnak, hogy személyre szabott reklámokkal és találatokkal bombázzanak bennünket.

A Google+-nak jelenleg mintegy húszmillió tagja van, de hivatalos adatot erről a keresőcég nem közölt, csak egy nem hivatalos blog frissítette a tagok becsült számát a közösségi oldal indulása körül.

A közösségi oldaltól sokan elfordultak, amikor kiderült, hogy letiltják, aki nem a valódi nevét használja – sőt, olyanokat is felfüggesztettek, akiknek furcsa nevük van.

Google +

Sőt, úgy tűnik, már a Google-vezér sem használja a Google Pluszt: Larry Page utoljára több mint egy hónappal ezelőtt osztott meg olyan információt a Google közösségi hálóján, amit mindenki láthat.