Sean Modesto, a Cape Breton Egyetem professzora és Robert Reisz, a Toronto Mississauga Egyetem paleontológusa egy primitív hüllő koponyatöredékeit és állkapcsát vizsgálta, amely 260 millió évvel ezelőtt, a permi időszakban élt "Del-Afrikában" - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon. A ragadozót mint a Varanopsidae-családba tartozó pelycosaurusként határoztak meg. Fűrésszerű fogaiból ítélve ezek az állatok koruk "legagilisabb" ragadozói lehettek, olyan csúcsragadozók, amelyek étrendjének több mint 70 százalékát a hús tette ki. Sean Modesto és kollégái szerint az őskori ragadozó testfelépítésében leginkább a komodói varánuszhoz hasonlított.

"A jelek szerint alkalmazkodnia kellett a korabeli állatvilágban bekövetkezett nagyarányú változásokhoz, amelyek a középső permi időszakban következtek be, egy kevéssé ismert kihalási eseményhez" - emelte ki Robert Reisz. Sean Modesto és Robert Reisz szerint a Varanopsidae-családba tartozó hüllőknek hosszú időn keresztül "közösködniük" kellett bolygókon egy olyan fajjal, amely az emlősök elődjének számít.

A Pelycosauria vagy pelycosaurusok a paleozoikum idő végén élt primitív emlősszerűek egy csoportja volt. Voltak köztük három méteres hosszúságúnál is nagyobbra növők, de legtöbb fajuk ennél kisebb termetű volt. Sokmillió évig a szárazföldi állatok domináns csoportja volt. A késő karbon kor idején jelentek meg, virágkorukat a kora perm korban érték el és utolsó képviselőik a késő perm idején pusztultak ki.