A Siphusauctum gregarium akkora lehetett, mint egy asztali kés - hossza nem haladta meg a 20 centimétert.  "Szárával" a tengerfenékhez tapadt, amely tulipánszerű testben végződött - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. A tengeri "tulipán" a szűrve táplálkozók közé tartozott, s egyedülálló bélrendszerrel rendelkezett.

"Igen szokatlan az állatvilágban a bélrendszere. A Burgess-palában nagyon sok bizarr életformát találtunk, de a Siphusauctum gregarium mindegyiket felülmúlja. Nem tudtuk még megállapítani, hogy milyen állatokkal lehetett rokonságban" - magyarázta Lorna O'Brien, a Torontói Egyetem kutatója.

A Siphusauctum gregarium "kertszerű" csoportokban élt, némely kőzettábla 65 egyedet is tartalmaz. A torontói kutatók eddig összesen 1100 egyed fosszíliáit tárták fel, a leletek alapján a területet "tulipánágynak" nevezték el.

A Burgess-pala a Sziklás-hegység kanadai részén Field városának közelében található a Yoho Nemzeti Park területén. Híressé a benne megőrződött fosszíliák tették. Charles Walcott amerikai geológus 1909-ben véletlenül talált rá az érdekes ősmaradvány-lelőhelyre. A Burgess-pala faunája reprezentálja a kambriumi robbanás élővilágát, a lelőhelyen nemcsak a szilárd vázak, hanem a lágy részek lenyomatai is fennmaradtak. A leletekből, a számtalan "kísérleti" életformából ítélve egy rendkívül változatos és a maitól teljesen eltérő élővilág népesítette be abban az időben a Földet.