Ugrás helyett inkább szerves fejlődés jellemzi mostanában a mobilos iparágat. Az okostelefon-forradalom már régen volt, a hordható technológia pedig nem siet, egyelőre csak szép lassan folyik bele az életünkbe. Jól jelzi mindezt, hogy bár több gyártó is hozott technológiailag fejlett karkötőt vagy éppen okosszemüveget Barcelonába, a figyelmet egyik sem tudta ellopni a csúcskategóriás, vagy épp ellenkezőleg, gyanúsan olcsó okosmobilokról.

Csak nehogy elálmosodjon a Samsung

A csúcstelefonokból idén két nevesebb darab mutatkozott be a Mobile World Congressen: hétfő reggel a Sony, este pedig a Samsung leplezte le saját zászlóshajóját. Talán nem csak az időzítés miatt éreztük úgy, hogy a Sonynak ezúttal sikerült ellopnia a show-t, ami már csak annak fényében is meglepő, hogy a Samsung piacvezető, a Sony pedig tavaly nem jutott be az első ötbe az okostelefon-gyártók toplistáján. Bár ez talán nem is ellentmondás, hanem maga az ok: a Samsung mintha egy kicsit beleülni látszana a piacvezető helyzetbe, a Sony pedig tudja, hogy sokszor és nagyokat kell villantania ahhoz, hogy visszakerüljön az eladásokban mérhető élvonalba.

Samsung Galaxy S5 és Sony Xperia Z2

A Sony Xperia Z2 egyértelműen szebb, kamerában jobb, ráadásul RAM-ban és akkumulátorban kicsit erősebb is, mint a Samsung Galaxy S5. És bár valljuk, hogy a választást nem a specifikációs számháborúban kell megnyerni, a Samsung eddig főleg erővel fölözte le az androidos piacot, erőből és ötletből pedig most a Sonynál több látszik.

A Nokia óvatosan ébred, a Mozilla meg szépet álmodik

Félreértés ne essék, a Samsung azért egyáltalán nem tart olyan szinten elkényelmesedés terén, ami a Nokiának például vesztét okozta. A Microsoft tulajdonába kerülő finnek években mérhető lemaradás után hiába hoztak Barcelonába sokáig teljesen elképzelhetetlen androidos Nokiákat, a három új modell inkább különlegességet, mintsem azonnali vételt jelent. Megnyomkodtuk őket, és arra jutottunk, hogy nemcsak 89-109 euróba kerülnek, de jelen formájukban nagyjából annyit is érnek. Sőt, tudván, hogy ezeket választva a Google-szolgáltatások integrációjáról és a Google Play alkalmazásboltról is lemondhatunk, talán még annyit sem: érdemesebb akkor egy nagyjából hasonlóan (nem) gyors, alsó/középkategóriás Huaweit vagy Samsungot vásárolni, ezekhez szolgáltatóknál szintén 40 ezer forint körül jut hozzá az ember, és legalább a Google is támogatja őket.

Látogatók a Nokiánál - kattintson galériánkért!

AFP / Josep Lago

Árban még ennél is van lejjebb: a Mozilla egy 25 dolláros okostelefonról tett említést Barcelonában. Ma 5-6000 forintért kizárólag egy “olcsó Nokiát”, azaz a legolcsóbb hagyományos telefont kapjuk meg az elektronikai üzletláncokban és mobilos boltokban, érdekes helyzetet teremt tehát, ha ennyiért, szolgáltatói hűség nélkül pár ezer forint ellenében már egy belépő szintű okosmobilt lehet majd vásárolni. Itt azért fontos hangsúlyozni, hogy nem olyan készülékről van szó, ami akárcsak a középkategóriás androidos mobiloknak is konkurenciát jelenthetne, a Mozilla és a Firefox OS célja tulajdonképpen csak az, hogy minél több embernek legyen kezében egy olyan telefon, amin egyre több netre kapcsolódó alkalmazás van.

Az okos viselet egyelőre inkább csak okoskodás

Miközben az okostelefonokból hamarosan kézbe vehetjük a pár ezer forintba kerülő darabokat, a viselhető technológia árszintje egyelőre felfelé, 30-40 ezer forint fölé mozog. Ez sajnos nem mindig van párhuzamban a képességekkel, kifejezetten unalmas például a Sony SmartBandje. Abszolút csak felzárkózás, éppen csak arra elég, hogy a japán cég el tudja magáról mondani: már rálépett az útra. Legalábbis ha mi okos csuklópántok lennénk, nem tartanánk önmegvalósításnak, ha figyelni tudnánk tulajdonosunk napi mozgását.

Ennél jóval érdekesebb a Huawei ötlete: a kínai gyártó TalkBand B1 csuklópántja ugyanis egyben egy Bluetooth headsetként. Csupán ki kell venni a szilikonpántból a kijelzőt, fülünkhöz emelni, és máris bonyolíthatjuk vele a mobilunkról indított hívásokat.

Huawei TalkBand B1 - kattintson galériánkért!

Huawei

Jóval több értelmét látjuk ennek, mint a Samsung Knight Riderre emlékeztető megoldásának, amikor a karunkon lévő órába beszélve kell telefonálni. A gyártó két új okosórát is időzített a Mobile World Congressre. A Samsung Gear 2 és Gear 2 Neo érdekessége, hogy a tavalyi, első generációs órával ellentétben már nem androidosok, hanem a cég saját, Tizen nevű operációs rendszerét használják. További érdekességük, hogy kiterjedésileg még nagyobbak, mint a tavalyi modell, pedig mi már annál sem nagyon hittük el, hogy bárki élvezné azt, hogy órája miatt nem fér be az ajtón. Továbbra is úgy látjuk, hogy az okosórára vágyóknak egyelőre a Pebble a jobb befektetés.

Samsung

A holnap már az ólájpí hálózaté

A Mobile World Congressre elvitt fejlesztések másik részébe nem közvetlenül a vásárlóknak kell beruházniuk, hanem a szolgáltatóknak, de persze a költés eredményét végső soron mégiscsak mi fogjuk élvezni. Az itthon releváns szolgáltatók közül a Telekommal kapcsolatban derültek ki újdonságok Barcelonában, például az, hogy a vállalat 2016-ra teljesen IP-alapúra cseréli jelenlegi hálózatát.

A telekomos all-IP megoldás valóban innovatív, többek között ügyfelenként és helyszínenként valós idejű sávszélesség-menedzselésre, és ehhez kapcsolódva az eddiginél fejlettebb szolgáltatások elindítására is lehetőséget ad majd. Keszég Attila, a Telekom lakossági szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettesének példájával élve képzeljük el a helyzetet, amikor valaki általánosságban csak a böngészéshez és YouTube-használathoz is bőven elég 20 Mbit-es internetre fizet elő, de például a külföldre indulás előtt pár órával eszébe jut, hogy jó lenne magával vinnie pár HD minőségű filmet az útra. Vagy például egy konferencia helyszínén van szükség néhány órára egy jóval gyorsabb, 100 Mbit-es sebességű netre. A hálózatmodernizálás után lesz rá lehetőség, hogy az előfizető ilyenkor néhány órára, plusz díjért 100 Mbit-es sávszélességet kérjen magának (teljesen automatizáltan, egy webshop-szerű felületen), miközben a havi díjat továbbra is csak az alap, 20 Mbit-es netkapcsolatáért fizeti.

A hálózati infrastruktúrát szállító cégek közül az Ericsson és a Huawei hatalmas standokkal volt jelen az MWC-n. Míg a Magyar Telekom hálózatmodernizációját az előbbi cég szállítja, az anyavállalat Deutsche Telekom bemutatta azt a Huawei által gyártott hibrid routert, amivel a belátható jövőben az itthoni ügyfelek is találkozhatnak majd. Lényege, hogy egyszerre fogadja a vezetékes netet és a 4G/LTE technológiás mobilnetet, ezáltal gyorsítva a felhasználóhoz végül eljutó netsebességen. És értelemszerűen akkor sincs baj, ha az egyik elem egy hiba miatt kiesik – a felhasználónak pedig nem kell tudni, hogy éppen miről megy a net, elég csak tapasztalnia, hogy nincs szakadás.

Az 5G mindezt csak fokozza, de már nem is feltétlen csak az emberi szükségletek miatt: az egyelőre csak laboratóriumi körülmények közt ólálkodó technológia már annak a jövőnek készül, ahol minden kommunikál majd mindennel, az ember-ember kapcsolat mellett egyre hangsúlyosabb lesz az ember-gép és a gép-gép kommunikáció is.