Az ezredfordulóra már lesz olyan számítógép(es program), amellyel öt percen át chatelve egy átlagos felhasználó jó eséllyel nem fogja tudni megmondani, hogy géppel beszélgetett – ezt feltételezte Alan Turing, aki az 1950-ben publikált tanulmányában mutatta be a Turing-teszt koncepcióját. A teszt nem a tudásra fókuszál, abban ugyanis a gépek természetesen jobban teljesítenek, mint egyetlen ember, ezér a próba inkább a válaszok emberi mivoltát vizsgálja.

A Turing teszt során egy ember számítógépen át, írott szövegben kommunikál két tesztalannyal, melyek közül az egyik valódi ember, a másik viszont gép. A teszt során mindkét alany megpróbálja meggyőzni a kérdezőt arról, hogy ő valójában gondolkodó ember, beszélgetést szimulálva, a szövegkörnyezet és hasonló szempontok figyelembe vételével, intelligensen válaszolva a feltett kérdésekre.

Turing azt állította: ha egy gépi résztvevő a kísérletben szereplő emberek legalább 30 százalékával elhiteti, hogy ő is ember, akkor olyan szintű intelligenciát mutat, ami egyértelműen bebizonyítja, hogy a “gondolkodó gép” megvalósítása lehetséges. A teszt egyik kritikája szerint az emberi párbeszéd képessége még nem egyenlő az intelligenciával, annak csak egy részét jelenti. Ezzel együtt a Turing-teszt azóta is széleskörben használt a mesterséges intelligencia tanulmányozása során, de mindezidáig, 64 év alatt egyetlen gép/program sem teljesítette.

Nuyou

A történelem során először a Readingi Egyetem szombati, Londonban tartott eseményén egy magát Eugene Goostmannak, egy 13 éves ukrán kisfiúnak kiadó program győzte meg sikeresen a szakemberek 33 százalékát arról, hogy emberrel beszélgetnek. Az egyetem közleménye szerint a Turing-tesztet elsőként teljesítő programot az Egyesült Államokban élő orosz Vladimir Veselov és az Oroszországban élő ukrán Eugene Demchenko fejlesztették. Ugyanez a chatrobot 2012-ben már nagyon közel járt az áttöréshez, de akkor a szükséges 30 helyett csak a bírálók 29 százalékát sikerült “átvernie”.

A Turing-teszt teljesítése kapcsán egyrészt komoly, például kiberbiztonsági kérdések is felmerülnek: ha már rendelkezésünkre áll az a technológia, hogy egy számítógépes program képes egy élő embernek kiadni magát, az nagyon rövid időn belül komoly veszélyeket rejthet magában. Egyértelmű tehát, hogy a mesterséges intelligencia kutatói mellett a biztonsági szakembereknek is hamarosan újra kell majd gondolniuk dolgokat.

Ám vannak ennél előrébb mutató következmények is: a Turing-tesztet sikeresen teljesítő géppel még egy lépéssel közelebb jutottunk a Ray Kurzweil által megjósolt jövőhöz. A mesterséges intelligencia, illetve az emberiség jövőjét az éppen ilyen technológiai mérföldkövek mentén felvázoló Kurzweil szerint a technológiai szingularitás hamarosan mindent újraír, amit az emberről, az életről és a halálról jelenleg gondolunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.