szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A rák 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősembertől származó csontkövületen az egyik dél-afrikai barlangban. A lelet a kutatók szerint bizonyíték arra, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége.

Az agresszív daganat nyomát egy 1,7 millió éves korai emberelőd lábujjcsontjának maradványán fedezték fel - közölte a BBC. A kövület a Homo ergaster vagy a Paranthropus robustus nevű homininhez tartozhatott.

A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, amint egyesek állítják. Korábban is találtak csontkövületeket, amelyek az ősi emberek rákos daganatait bizonyították, az egyik legrégibb, mintegy 120 ezer éves egy Horvátország területén élt Neander-völgyitől származik.

A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel. A South African Journal of Science című szaklapban közzétett adatok szerint a lábközépcsonton oszteoszarkóma, a csontrák ritka és rendkívül agresszív formája alakult ki.

"Tanulmányunk kimutatta, hogy a rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza" - közölte Edward Odes, a Witwatersrandi Egyetem kutatója.

Patrick Randolph-Quinney, a Central Lancashire-i Egyetem munkatársa szerint a rák modernségének nézete onnan származik, hogy az egyiptomi múmiák röntgenezésekor nem találtak daganatra utaló jeleket.

A modern életmód és a környezetszennyezés azonban tényleg növeli a rákos daganatok egyes fajtáinak veszélyét. "Az alkoholfogyasztás a májrák, a dohányzás a tüdőrák kockázatát fokozza, ezek valóban a modern kor betegségei" - magyarázta Randolph-Quinney.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!