Minden ötödik szülő (21%) szembesült már azzal a problémával, hogy romlott a gyerekével a viszonya, amiatt mert a szülő előnytelen helyzetben jelenítette meg őt a közösségi oldalakon. Fordítva kicsit jobb a helyzet: a szülők csupán 14%-át bosszantotta már valaha gyereke online viselkedése. A felmérésben részt vevők 16%-a vallotta be, hogy megingott házastársi vagy élettársi viszonya a közösségi médiában megjelent bejegyzések miatt.

Barátokkal, családtagokkal és a kollégákkal szerteágazó kapcsolatainkra folyamatosan hatással van, hogy mennyit kommunikálunk velük a neten, a személyes kommunikáció hátrányára. Számokra lebontva elmondható, hogy a megkérdezettek 31%-a a szüleivel, 33%-a a gyerekeivel, 23%-a a partnerével és 35%-a a barátaival beszél kevesebbet szemtől szemben, mióta a közösségi szolgáltatásokon keresztül könnyebben tud vele kapcsolatot tartani.

"A digitális kommunikáció lehetőséget ad arra, hogy áthidalja a modern élet okozta távolságot és könnyíti a kapcsolattartást a különböző városokban vagy országokban élő szeretteinkkel. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a digitális kommunikáció nem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat – vagy legalábbis nem mindig és nem teljesen. A digitális kommunikáció jelrendszere ugyanis kevésbé gazdag, mint a valós beszélgetéseké és ilyen módon redukálja a párbeszéd minőségét" – mondta Dr. Astrid Carolus, a Würzburgi Egyetem médiapszichológusa.

Annak ellenére, hogy a kutatási eredmények azt mutatják, hogy az emberek kevesebbet kommunikálnak szemtől szemben, a válaszadók mintegy fele úgy véli, hogy kapcsolataik minősége egyáltalán nem csökkent, sőt javult az állandó online jelenlét miatt. "Bizonyos körülmények között az emberek azt érzik, hogy az online kommunikáció szuperközvetlen, ugyanakkor számtalanszor tapasztalhattuk, hogy gyakori a félreértés, félreolvasás a közösségi médiában. Úgy tűnik, hogy kapcsolataink minősége javul, habár az online kommunikációt nem mindig tudjuk objektíven értékelni és túlértékeljük a negatív és a pozitív üzeneteket egyaránt” – figyelmeztet a szakember.

A Kaspersky Lab megbízásából készített tanulmány megállapította, hogy bár a közösségi média segítségével könnyedén kommunikálunk áthidalva időt és távolságot, mégsem tesz boldoggá mivel megterhelheti a kapcsolatokat. A felhasználók sok esetben szomorúnak és idegesnek érzik magukat annak következményeként, hogy folyamatosan összehasonlítják a saját életüket másokéval. A lájkvadászat pedig arra készteti az embereket, hogy irreális mennyiségű személyes információt osszanak meg a közösségi média felületein, amivel nemcsak saját magukat, hanem a barátaik, a családtagjaik és a kollégáik megítélését is veszélyeztetik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.