A tavaly, a Szaturnusz nyári napfordulóját és az azt követő időszakot felölelő hét hónapban készült felvételek az Európai Űrügynökség (ESA) szerint "az eddigi legátfogóbb képet adják a Szaturnusz északi-sarki fényéről". A kutatók vizsgálatuk eredményeit a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikálták.

A Földön akkor jelentkezik sarki fény, vagyis auróra, amikor a Napon napkitörések keletkeznek, és az ebből származó mágneses mező töltött részecskéinek egy része a mágneses pólusok körüli tartományban bejut a Föld légkörébe. Ezek a részecskék a légkör atomjaival ütköznek, ionizálják és gerjesztik azokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. Sarki fény a Földön az északi sarkkörtől északra, valamint a déli sarkkörtől délre látható.

A Földdel ellentétben azonban a Szaturnusz légkörét döntően hidrogén alkotja, amely ultraibolya (UV) fényt termel, amikor interakcióba lép a napszélben lévő részecskékkel. Ezt a fényt sem szabad szemmel, sem földi távcsővel nem lehet látni, csupán a Hubble-űrtávcsővel lehet lencsevégre kapni az űrből.

Az ESA szerint a felvételek új információkkal szolgálnak a Szaturnusz sarki fényeiről, például kiderült, hogy azok hajnalban és éjfél előtt a legfényesebbek.

A Földön és a Szaturnuszon kívül a Jupiteren, a Neptunuszon, az Uránuszon és Merkúron is megfigyeltek már sarki fényt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.