A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérsékletváltozásokat és megalkossák az Europa hold hőjellemzőinek első globális térképét. A négy új felvétel körülbelül 200 kilométeres egységekben teszi láthatóvá az egitestet, ez a felbontás már elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között. Az új adatok felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely.

"Az ALMA felvételei igen érdekesek, mert az Europa hőkibocsátásának első globális térképét nyújtják nekünk. Mivel az Europát borító jégkéreg alatt óceáni világ van lehetséges geológiai aktivitással, a hold felszínének hőmérséklete fontos számunkra, mivel megjelölheti az ilyen aktivitás helyeit és nagyságát" – magyarázta Samantha Trumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) bolygókutatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), S. Trumbo et al.; NRAO/AUI NSF, S. Dagnello; NASA/Hubble

Az Europának viszonylag fiatal a felszíne, csupán mintegy 20-180 millió éves, amit azt jelzi, hogy még mindig léteznek termál- és geológiai folyamatok. Az optikai teleszkópokkal ellentétben, amelyek csak az égitestek által tükrözött napfényt érzékelik, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózathoz (ALMA) hasonló rádiótávcső-rendszerek képesek érzékelni a Naprendszerben lévő viszonylag hideg objektumok, a kisbolygók, holdak és üstökösök által kibocsátott hő "sugárzását". A megfigyelések szerint az Europa felszínének hőmérséklete soha nem emelkedik mínusz 160 Celsius-fok fölé.

"Az Europa hőjellemzőinek tanulmányozása páratlan eszközöket biztosít felszínének megértéséhez" – hangsúlyozta Bryan Butler, az új-mexikói Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium munkatársa. A hold feltérképezése még a kezdeteknél jár. A NASA a 2020-as évek elejére tervezi a Clipper nevű misszió indítását a Jupiter-holdra. A Jupiter körberepülésekor tucatnyi alkalommal fog a szonda elszállni az Europa előtt, nagy felbontású kamerájával megfigyeli a felszínt és lehetséges leszállóhelyeket keres. A vízkitörések felett elemzi a kilökődő anyag összetételét, radarjával meghatározza a jég vastagságát. Vélhetően a 2030-as években juthat el egy holdjáró a jég alá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.