Betegek millióit veszélyeztetik világszerte olyan orvosi implantátumok és egyéb hasonló eszközök, amelyek megfelelő hatósági szabályozás nélkül kerülnek piacra – írja a 444.hu-n megjelent cikkében a Direkt36, amelynek szerkesztősége egy a témával foglalkozó nemzetközi tényfeltáró újságírói projektben vett részt.

A Panama-iratokat is kirobbantó International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű hálózat vezette kutatásból többek között kiderül, hogy az egészségügyi hatóságok gyakran még a komplex orvostechnikai eszközöket is engedékenyebb eljárások során engedik a piacra, mint amilyeneknek az egyszerűbb gyógyszereket alávetik. A hibásnak bizonyuló eszközök ráadásul sokszor a piacon maradnak, további károsodásokat okozva a betegeknek.

A szabályozási hiányosságokra jellemző a cikk szerint, hogy a gyártók egy-egy problémás eszközt bizonyos országokból visszavonnak, máshol azonban tovább forgalmazzák. Gondok vannak a hibás eszközök nyomon követésével is: a gyártók és a kórházak nem minden incidenst jelentenek be, sokszor pedig az is problémát okoz, hogy elérjék a betegeket, akikbe a rosszul működő implantátumok beletették. 

Az ICIJ elemzése szerint az elmúlt tíz évben mintegy 1,7 millió sérülés és közel 83 ezer haláleset volt köthető hibásan működő orvostechnikai eszközökhöz.

A Direkt36 a nyomozás részeként hozzájutott közel 180 olyan jelentéshez, amelyek orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hazai incidensekről vagy pedig magyarországi forgalmazású hibás termékekről szólnak.

AP / Lionel Cironneau

A dokumentumokból kiderült például az, hogy Magyarországon az inzulinpumpa használóknak több mint a felét érintette egy olyan tavalyi intézkedés, amelynek keretében egy gyártó, a Medtronic világszerte visszahívta egyik termékcsaládját. A kockázatos eszköz miatt Finnországban egy kisfiú eszméletét vesztette, és csak kórházban tudták stabilizálni az állapotát. A gyártó közölte, hogy szélsőséges esetben akár halálesetet is okozhat a hibás eszköz, de tudomásuk szerint ilyen nem történt. Magyarországon az inzulinpumpákkal foglalkozó egyik vezető orvos, Kocsis Győző a Direkt36-nak azt mondta, nem tud arról, hogy bárkinek súlyos károsodást okozott volna a kockázatos pumpaszerelék.

A jelentések szerint más termékek – például esetlegesen szennyezett térd- és csípőprotézisek - visszahívásai is érintettek magyar betegeket. Sok jelentés foglalkozik mellimplantátumokkal kapcsolatos problémákkal is, és köztük feltűnik egy olyan termék, amellyel különösen sok gond volt a dokumentumok szerint Magyarországon.

Egy 2017 augusztusában született jelentés szerint egy budapesti kórházban távolítottak el egy nő melléből egy Nagor gyártmányú, GFX típusú implantátumot, miután a páciensnél komplikációk merültek fel. A jelentésből nem világos, hogy pontosan mi történt, de az esetet úgy kategorizálták, mint ami „komoly közegészségügyi fenyegetést” jelentett, és „halálesettel vagy az egészségügyi állapot váratlan és súlyos romlásával” járt.

2012 óta világszerte 140 esetben merült fel hasonló szövődmény ugyanennél az implantátumnál, és ennek közel egyharmada - 43 eset - Magyarországon történt.

A Direkt36 több kérdést is feltett a konkrét esettel és a magyarországi incidensekkel kapcsolatban a nagy-britanniai alapítású Nagornak, de nem érkezett tőlük válasz.