A WMO rámutatott, hogy a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet. Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték. A század végére a 3-5 Celsius-fokot is elérheti a globális átlaghőmérséklet emelkedése, jelentősen meghaladva a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2 Celsius-fokos maximumot – állt a szervezet szokásos évi klímajelentésében.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára aláhúzta, hogy a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja ismét rekordszinten mozog. "Ha kitermeljük az összes ismert fosszilis energiaforrást, akkor a hőmérséklet-emelkedés még drasztikusabb lesz" – tette hozzá a főtitkár.

+3 fok alá már szinte lehetetlen letolni

A 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzése, hogy a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban korlátozzák. A szakemberek szerint a szélsőséges időjárási viszonyok, a tengerszint-emelkedés, az állat- és növényfajok kipusztulásának megakadályozása érdekében kulcsfontosságú, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 fokot, amihez radikálisan csökkenteni kell a globális felmelegedésért elsődlegesen felelős fosszilis tüzelőanyagok használatát.

A század végére vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban Taalas elmondta, hogy amennyiben az összes érintett ország teljesíti az egyezményben foglaltakat, akkor sikerülhet 3 Celsius-fokban maximalizálni az emelkedést, ami még így is természeti katasztrófák sorozatához vezethet és jelentős terheket róhat a mezőgazdaságra.

A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emberiség már minden olyan gazdasági és technológiai eszközzel rendelkezik, amely lehetővé tenné a felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximalizálását.

Visszatér az El Niño

A közeljövőre vonatkozóan a WMO rámutatott, hogy 75-80 százalék az esély rá, hogy a következő három hónapban visszatér az El Niño légköri jelenség. A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszik a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.

Óceáni hőmérséklet alakulása az El Niño 2015-ös feltünésekor

NASA

Az El Niño gyakran közrejátszik a világ déli és keleti szárazföldi területeit (Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket) sújtó forró és száraz időjárás kialakulásában, emellett enyhébb teleket eredményez Északnyugat-Kanadában és Alaszkában. Az El Nino hatására csökken az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége is.

Vasárnap kezdődik az ENSZ 24. Klímakonferenciája (COP24) a lengyelországi Katowicében. A december 14-ig tartó tanácskozás résztvevői a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez szükséges "szabálykönyvet" akarják megalkotni. Az eseményen David Attenborough egy fontos beszéd elmondására készül.

Akiért a harang szól

A klímaváltozás miatt régóta kongatják már a vészharangot a szakemberek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által közreadott legfrissebb jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. A klímaváltozás ráadásul a kihalási dominóeffektust is beindíthatja, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet.

Amazónia esőerdeiben már változásnak indult a fafajok összetétele, de a probléma a hidegebb helyekre, így például Svájcra is hatással van: a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) szakemberei korábban arra figyelmeztettek, a globális felmelegedés hatására a jövőben kevesebb hó fog esni Svájc területén, és hevesebb esőzések fogják sújtani. Pedig a változáshoz nincs szükség csodára, elég lenne ezt a 10, viszonylag egyszerű dolgot betartani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.