Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak.

Ez a jelenség már most problémát jelent az érintett tavak környékén élő közösségek számára, amelyek az élelemszerzés és a társadalmi kapcsolataik tekintetében is rá vannak utalva a befagyott tavakon áthaladó utakra.

A kutatók a klímaváltozás egyik fontos, hosszú távú „jelzőjeként” tekintenek a tavak jégborítására. Ezért is aggasztó az, a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmány, amely a tavak jégveszteségéről készített eddigi legátfogóbb elemzéseként arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben még több tó válhat jégmentessé a téli hónapokban.

[Vészesen fogy Grönlandon a jég, 7 méterrel is emelheti a tengerszintet]

A szakemberek szerint amennyiben sikerül a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozni a század végéig, akkor több mint 35 ezerre fog nőni azoknak a tavaknak a száma, amelyeken az időszakos jégtakaró lesz a jellemző a téli hónapokban. Ez 394 millió, az érintett tavaktól nagyjából egy órányira élő emberre lenne kihatással. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig – amelyben a század végére 8 Celsius-fokkal melegszik a globális átlaghőmérséklet –, az érintett tavak száma 230 400 lenne.

A tanulmány készítői szerint ez nem egy hosszú távú előrejelzés, hanem már most érezni a felmelegedés hatásait.

„Ez most történik, az észak-amerikai Felső-tó például már nem fagy be minden télen. A Nagy-tavakat is elérte a változás” – mondta a tanulmányt vezető Sapna Sharma, a torontói York Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a világ minden tájáról van már példa olyan tavakra, amelyek ezen a nagy változáson mennek keresztül.

A tavak jégborításának eltűnése nem csupán az olyan tevékenységek végét jelenti, mint a szabadtéri korcsolyázás vagy a jég alatti halászat, hanem komoly hatással van a környezetre is. Azok a tavak, amelyek nem fagynak be, nagyobb mennyiségű vizet veszíthetnek el a párolgás révén. A télen jégmentes tavak tavasszal gyorsabban melegszenek, aminek hatására könnyebben beindulhat az ártalmas algavirágzás és emellett csökkenhet a víz oxigéntartalma, ami hatással van az élővilágra.

A kutatók megállapították, hogy a tavak téli jégtakarójának legnagyobb ellensége a levegő hőmérséklete, ugyanakkor a tó alakja és mélysége is befolyásolja a jégborítás kialakulását.

Az állandó jégtakaró sincs sokkal jobb állapotban, Grönlandról például vészes fogyást jelentettek kutatók. A Notre Dame-i Egyetem szakemberei korábban egy térképet is készítettek arról, hogy a hasonló hatásoknak mi lesz a következménye: itt megnézheti, melyik országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.