Egy kutatócsoport megmérte a Marson lévő, 154 kilométer széles Gale-kráter kőzetrétegeinek sűrűségét. Eredményeiket a Science tudományos folyóiratban mutatták be. A NASA kémiai és ásványtani műszere szerint a sziklák ásványi anyagban bővelkednek, az ez alapján végzett korábbi becslések szerint az anyagsűrűség köbméterenként 2810 kilogramm. Azonban az új kutatás által megállapított térfogatsűrűség sokkal kevesebb, köbméterenként 1680 kilogramm – fejtette ki Travis Gabriel, a projekten dolgozó egyik egyetemi hallgató

A kisebb számok arra utalnak, hogy kisebb sűrűségűek a kőzetek, valószínűleg porózusabb voltuk miatt.

A felfedezés révén új technikát tudnak kidolgozni a kutatók, amelynek segítségével a marsjáró folytatni tudja útját a kráteren át, majd fel a közepében lévő, 4,8 kilométer magas Sharp-hegyre. Ennek eredetéről a csillagászok régóta vitáznak. Az új leletek szerint a hegy alacsonyabb rétegei csak 1-2 kilométernyi anyagból állnak. „Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés arra, hogyan formálódott a Sharp-hegy, de ez az új kutatás fontos darabbal egészíti ki a kirakóst” – mondta Ashwin Vasavada, a Curiosity-projekt tudósa, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa.

A nukleáris energiával üzemelő Curiosity 2012 augusztusában landolt a Marson a Gale-kráterben és 2014-ben érte el a Sharp-hegy lábát. Azóta változatos területeken haladt át, amelyeken víz és szél nyomaira is bukkant.

A marsjáró 2017 szeptembere óta a Vera Rubin hegyvonulatnál végzett kutatásokat és a napokban indult tovább egy agyagos terület felé a Sharp-hegytől délre lévő völgyben. A Marson 2018 nyarán kitört porvihar a Curiosityval ellentétben a napelemmel működő Opportunity marsjárót elnémította, nem érkeznek tőle jelzések.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.