szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A repülőgépek fejlesztői kifejezetten készülnek arra, hogy villám csaphat a gépbe, ezért úgy alakítják ki annak elektromos rendszerét és védelmét, hogy ez ne okozzon (komoly) problémát.

Vasárnap este súlyos légibaleset történt Moszkvában: kényszerleszállás közben kigyulladt egy repülőgép a moszkvai Seremetyevo repülőtéren. A katasztrófa 41 emberéletet követelt, a tragédiában két gyermek is meghalt, nem sokkal a történtek után pedig megjelentek az első videók is az interneten, amik a lángoló gépről készültek.

A baleset okaként két dolog merült fel: egyes beszámolók szerint a tüzet egy elektromos berendezés rövidzárlata okozta, míg más források szerint a gépbe villám csapott. Ez utóbbi azonban a Wired szerint szinte lehetetlen, vagy ha elő is fordulhat, nagyon ritkán, a repülőgépeket ugyanis úgy alakítják ki, hogy annak működését semmilyen elektromos interferencia ne zavarja meg.

AFP / Adalberto Roque

A villámcsapás az elektromágneses sugárzás kategóriájába esik. De a katonai repülőgépek is ilyen sugárzást bocsátanak ki, hogy összezavarják az ellenséges repülőgépek rendszereit. A villámlás ehhez hasonlóan – elméletileg – okozhat problémát a repülőgép elektromos rendszerében, ám Steve Wright, a Nyugat-Angliai Egyetem repülőgépekkel foglalkozó tanszékének egyetemi docense szerint a gépeket azzal a "feltételezéssel" tervezik meg, hogy néhány alkalommal biztosan villám csap beléjük. A Boeing és az Airbus szakemberei például a tesztek során ki is próbálják, mi történik egy ilyen helyzetben.

Wright szerint a repülőgép védelmét úgy kell elképzelni, mint amikor egy várat akar megvédeni az ellenségtől: a függőhíd alapvetően nem állítja meg őket, de ha mellé társul egy vizesárok, a falak magasak és vastagok, akkor az mind akadályt jelent a támadók számára, hogy bevegyék azt.

Pixabay

A repülőgép védelmének első vonala maga a gép teste: ma ezt már nem fémből, hanem szén kompozit anyagból készítik, amibe egy rézhálót "szőnek" bele. Ez úgy viselkedik, mint egy vezető – mondta el a Wirednek a brit Bath-i Egyetem anyagtudományi doktora, Michele Meo. Emiatt a szerkezet úgy viselkedik, mint egy "védőketrec", a villámot a Föld felé továbbítja.

Ha ez a védelem valamiért megsérülne, akkor a következő "szint", ami védi a rendszert, a szupresszor diódákból áll. Ezek olyan alkatrészek, amelyet a túlfeszültség-védelemre használnak: a magas feszültséget olyan szintre csökkenti, amit az elektronikai berendezések képesek elviselni. Ha viszont ezen is túljutna a villám, akkor sem olyan eszközökkel találkozna, mint ami a mobilokban vagy a laptopokban van, a repülőgép processzorai ugyanis sokkal ellenállóbak. Emellett olyan biztonsági mechanizmusokat is beépítenek a gépekbe, amik lehetővé teszik, hogy a pilóták tudjanak az esetleges meghibásodásról, és tegyenek az ellen – például a rendszer újraindításával.

Hogy mi történt az orosz repülőgéppel, azt egyelőre még nem tudni, és biztosat csak akkor lehet mondani, ha a gép feketedobozát megvizsgálják. Meo szerint a legvalószínűbb válasz, hogy a villámcsapás a kommunikációs rendszert tette tönkre, beleértve a robotpilótát is.

Wright szerint a biztonsági rendszerek halmozott hibái miatt történhetett tragédia.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!