Noha a vállalatot érintő szankciókat már puhította a Trump-kormányzat, az Egyesült Államok továbbra sem adott teljes amnesztiát a Huaweinek, mert úgy vélik, a kínai gyártó kémkedésre is felhasználhatja a kezében lévő technológiát. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború idején kirobbant botrány hónapok óta téma a nemzetközi sajtóban, miközben Trumpék különféle szankciókkal igyekeztek korlátozni a kínai vállalat mozgásterét, s kizárni őket az 5G-s hálózatfejlesztésekből. A Huawei alapítója, Zsen Cseng-fej szerint az ellenük indult hadjárat oka a cég sikere. Elmondása szerint ha nem ott tartanának, ahol, úgy a Trump-kormányzat sem nevezné őket biztonsági kockázatnak.

Az ügy akkora hullámokat csapott, hogy egy időben a magyar politika színterére is eljutott, miután egy kormányinfó alkalmával Gulyás Gergely kancelláriaminisztert arról kérdezték: hogyan ítéli meg a kérdést a kormány. Gulyás akkor úgy felelt, ők nem látnak biztonsági kockázatot a Huaweiben.

Bár a téma azóta nem került szóba, feltételezhető, hogy a kormány kitart álláspontja mellett. Mindez azért is érdekes, mert az ellenzéki Momentum néhány napja egy különös Facebook-bejegyzésével egész más véleményt fogalmazott meg:

Miközben az Egyesült Államok tiltólistára tette a Huaweit, az Európai Unió tagállamai pedig komoly vitát folytatnak a céggel való bármifajta együttműködésről, az MTA-t beszántó Palkovics László vígan boltol velük. Palkovics "csak" azt felejti el, hogy a Huawei nem egy technológiai cég, hanem a Kínai kommunista párt és a kínai hadsereg által pénzelt vállalat, ami kizárólag egyetlenegy fél érdekét szolgálja: Kínáét

– írták a párt hivatalos Facebook-oldalán július 9-én megjelent posztban.

Ők az elsők

A hazai ellenzéki pártok közül egy sem adott hangot még a Huaweijel kapcsolatos véleményének, a Momentum az első, amely határozottan kijelenti, a vállalatot érintő vádak szerintük nem alaptalanok.

A Momentumnál arról érdeklődtünk: szerintük nem veszélyes-e olyan kijelentéseket tenni, amely alapjául szolgáló gyanút még sosem bizonyította – legalábbis nyilvános eljárás keretében – az Egyesült Államok. Válaszukból kiderült, nem gondolják, hogy egy “közpénzen működő” pártnak csak olyan állításokat szabad megfogalmaznia, amelyet már bíróság előtt bizonyítottak. "Elenyészően kevés olyan gazdasági, társadalmi, biztonságpolitikai stb. kérdés van, amelynek a helyességéről bíróságnak kellett volna döntenie", tették hozzá, hangsúlyozva, hogy szerintük "úgy tudjuk a magyar választók érdekeit a legjobban képviselni, ha felhívjuk a figyelmet azokra a kérdésekre is, amelyeket más közéleti, politikai szereplők nem vesznek elég komolyan".

"Igazodási kényszer a hatalom felé"

Kérdésünkre, hogy milyen bizonyítékok állnak a párt rendelkezésére, amikkel kijelentéseiket alátámasztják, vannak-e ilyen információk a párt kezében, a Momentum azt közölte, szerinte "minden kínai vállalat valamilyen mértékben alá van rendelve a kínai kormányzatnak (pl. kötelező kommunista pártjelenlét a cégben, a teljesen egyértelműen az erőszakos technológiatranszfert szolgáló közös vállalati rendszer, amelyben külföldi cégeknek kínai cégekkel kell összeállnia bármilyen belföldi tevékenység végzéséhez). Ez nyilván nem azt jelenti, hogy mindent a kínai kormány határoz meg, csak azt, hogy mindenbe bele tud szólni, ha kell, illetve a cégekben van egy természetes igazodási kényszer a helyi, illetve központi hatalom felé" – írták kérdésünkre.

A Momentum szerint egy autokrácia alapvetése, hogy megpróbál minden, a fennmaradásához és terjeszkedéséhez szükséges entitást ellenőrzése alá vonni, így a "partner" cégeket (mint a Huawei) is erre fogja használni. Válaszuk úgy folytatódik:

így az általános keret, amelyben működik, gyakorlatilag garantálja, hogy a kínai kormány alkalomadtán úgy használhatja fel a cég üzleti kapcsolatait, hogy azzal magyar államérdeket sértsen. Kizárólag a publikum számára is elérhető információk alapján is valószínűsíthető, hogy a Huawei együttműködik a kínai hadsereggel és kínai titkosszolgálatokkal.

(A párt emellett válaszában az amerikai sajtóban megjelent híradásokra hivatkozik, többek közt a The Verge és a The New York Times írásaira. Előbbi arról számolt be, hogy a CIA szerint kínai titkosszolgálatok pénzelték a Huaweit, míg utóbbi arról, hogy nem lehet tudni, kik a cég tulajdonosai.)

Nemzetbiztonság

A párttól azt is megkérdeztük, ha eddig is így álltak a kérdéshez, úgy miért csak most hozakodtak vele elő. Erre úgy válaszoltak, a Momentum többször felemelte a szavát a keleti autokráciák növekvő magyarországi befolyása ellen – mind Oroszország, mind Kína esetében. "Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az országok is fontos kereskedelmi partnereink, azonban úgy gondoljuk, a nemzetbiztonsági szempontokat sem szabad elhanyagolni a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése során. Így tiltakozásunk a Huawei ilyen mértékű magyarországi terjeszkedése ellen egybevág a korábbi álláspontunkkal ebben a témában."

A német informatikai biztonsági hivatal (BSI) korábban azt közölte: nincs rá bizonyíték, hogy a dinamikusan fejlődő vállalat telefonjai lehallgatnák a felhasználókat. Ennek ellenére több ország Amerika mellé állt, s azóta is kitart Trumpék vádjai mellett.

[Meg szeretném érteni: mi történhet most a Huawei-jel? Buknak? Nyerhetnek?]

A Huawei az utóbbi hetekben rengetegszer megszólalt az ellene felhozott vádak kapcsán, a vállalat minden alkalommal tagadta az ellene felhozott kémvádakat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.