Bő négy évvel ezelőtt indította útnak a NASA azt az űrszondát, ami egy több millió kilométerre lévő aszteroidát célzott meg. A Bennuhoz tartó űreszköz 2018 nyarán látta meg először az objektumot, néhány hónappal később pedig el is érte azt. A szerzet rögtön el is kezdte vizsgálni az égitestet, és rögtön két meglepő felfedezést is tett. Egyfelől azt, hogy az aszteroida aktív, másfelől pedig azt, hogy víz van rajta. Előbbi még a tudósokat is meglepte.

[Lenyűgöző fényképet küldött haza a száguldó aszteroida körül keringő űrszonda]

Az OSIRIS-Rex azonban nemcsak adatok elemezni ment a Bennuhoz, a tervek szerint mintát is vesz majd belőle. Ha minden jól megy, a NASA számításai szerint erre október 20-án kerülhet majd sor, amikor is legkevesebb 60 gramm kőzettörmeléket fog begyűjteni a földközeli kisbolygóról. Az elképzelések szerint négy órán át tartó manőverezéssel közelíti majd meg a teniszpálya-méretű Nightingale (Fülemüle) kráter viszonylag sík közepének felszínét.

NASA/Goddard/University of Arizona/Lockheed Martin

Az OSIRIS-Rex ezután 3,4 méter hosszú karjával fog kinyúlni és megérinteni a kisbolygót. A mindössze 5-10 másodperces procedúra során talaj- és kőzetmintát gyűjt be az aszteroida felszínéről. Az űrszondát előre beprogramozták a mintagyűjtésre, mivel a rádiós kommunikáció késése miatt a manőver során a földi irányítók nem lesznek kapcsolatban az űreszközzel.

Az egységnek három lehetősége lesz a mintavételre. Az űreszköz automatikusan "visszavonul", ha váratlan veszélyt érzékel, például nagyméretű sziklákat, amelyek miatt felborulhat, és az sem kizárt, hogy sikeresen megközelíti az aszteroidát, de nem sikerül elegendő mintát begyűjtenie.

Bárhogy is alakuljon, az űreszköz visszaáll a Bennu körüli keringési pályájára, és januárban újra próbálkozik egy másik helyszínen. A begyűjtött minták csak 2023-ban érkeznek meg a Földre.

NASA

A NASA soha ezelőtt nem próbált még meg mintát begyűjteni a Naprendszerünkben lévő csaknem egymillió ismert aszteroida egyikéről sem. Japán ezzel szemben decemberre várja a Ryugu kisbolygóról érkező mintákat, tíz évvel azután, hogy a Hajabusza japán űrszonda sikeresen mintát vett az Itokawa aszteroidáról, majd leszállóegységével leküldte azt a Földre.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön, és talán máshol is. A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel ahhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.

A Bennu a Földre veszélyes űrobjektumok közé tartozik. A NASA szakemberei szerint 1 a 2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén. Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld.

Ha értesülni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.