A koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdéssé lépett elő az, hogy azok, akik elkapták a kórt és kigyógyultak a megbetegedésből, vajon mennyi ideig maradnak immunisak a fertőzés után. Ezzel kapcsolatban jó néhány olyan kutatás született már az elmúlt hónapokban, amely nem kecsegtetett túl sok jóval: mindegyik rövid immunitási időt állapított meg.

Az izraeli plazmadonorok vizsgálatánál például arra jutottak a szakemberek, hogy pár hét alatt drasztikusan csökken az antitestek száma a gyógyult Covid-fertőzöttekben, egy brit kutatás viszont arra jutott, hogy még hat hónappal a koronavírus-fertőzés után is mutat a szervezet válaszreakciót. Hongkongban pedig arra is volt példa, hogy egy férfi már 142 nap után ismételten megfertőződött.

MTI / Balogh Zoltán

Most merőben eltérő eredményre jutottak az amerikai La Jolla Institute for Immunology nonprofit szervezet kutatói, amelyet nemrég már közzé is tettek. A szakemberek megállapították: a koronavírus-fertőzésből felgyógyultak szervezetében még nyolc hónappal a felépülés után is annyi immunsejt volt, hogy az védettséget biztosított a számukra. A csökkenés lassú tendenciájából pedig arra lehet következtetni, hogy ezek a sejtek nagyon sokáig fennmaradhatnak a szervezetben.

A kutatás egyik vezetője, Shane Crotty immunológus a The New York Times-nak azt mondta, az eredmények alapján akár éveken át is védettek lehetnek az emberek a koronavírus-fertőzéssel szemben.

AFP / GEORG HOCHMUTH

Jennifer Gommerman, a Torontói Egyetem immunológusa szerint az immunitást vizsgáló eredmények talán azért lehetnek ennyire eltérők, mert az adott betegeknek eltérő mennyiségű vírus volt a szervezetében. Mint mondja, a védőoltás megszüntetheti ezeket a különbségeket, ott ugyanis mindenki meghatározott egységnyit kap majd meg.

A The New York Times szerint az immunológusok úgy látják, a szervezetben lévő antitestek száma egyébként sem határozza meg feltétlenül azt, hogy mennyire védett valaki a fertőzéssel szemben, mert az csak az immunrendszer egyik fegyverét jelenti a védekezésben. Ami igazán fontos, az az "emlékező immunsejt" jelenléte, ez segít ugyanis abban, hogy kialakuljon a válaszreakció, és a szervezet le tudja küzdeni a koronavírust.

AFP / Vladimir Simicek

A csapat összesen 185, 19 és 81 év közötti beteget vizsgált meg, aki kigyógyultak a fertőzésből. A legtöbben csak enyhe tüneteket produkáltak, és nem szorultak kórházi ellátásra. A kutatók az immunrendszer négy fontos elemét követték nyomon: az antitestek számát, a B-sejtek számát – amelyek szükség esetén képesek több antitestet termelni –, valamint kétféle T-sejt számát, amelyek elpusztítják a szervezetbe bekerülő vírust.

Kiderült, az antitestek meglehetősen sokáig vannak jelen, hat-nyolc hónap leforgása alatt alig csökkent számuk. Igaz, a vizsgálati alanyok között 200-szoros különbség is volt. A T-sejtek száma szintén lassú csökkenést mutatott, a B-sejteké viszont meglepő módon emelkedett. Ennek okát egyelőre a kutatók sem ismerik.

Hogy pontosan mennyi ideig tarthat az immunitás, egyelőre nem tudják megmondani a kutatók, mert nem tudni, milyen arányban kell jelen lenniük ehhez a különböző sejteknek. Az eddigi tanulmányok viszont azt mutajták, kis számú antitesttel, valamint T- és B-sejtekkel már képes lehet megbirkózni a fertőzéssel a szervezet.

Érdekesség, hogy a 2000-es évek elején kitört SARS-világjárvány során megfertőződött, majd kigyógyult emberek szervezetében még 17 évvel később is találtak a betegség leküzdéséhez szükséges immunsejteket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.