Az ELTE kutatói szokatlan jelenséget tapasztaltak a mobilozó gyerekeknél

Az ELTE kutatói szokatlan jelenséget tapasztaltak a mobilozó gyerekeknél

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél pedig különösen markáns lehet.

Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre) vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született gyerekeknél, akik már születésüktől fogva digitális eszközökkel vannak körülvéve, ez megváltozott. Ez az átalakulás hosszú távon pedig jelentősen megváltoztathatja a világunkat – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából.

A teljes kép gyors felmérése (vagy az úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat. Az ELTE kutatói szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél.

Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.

Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt óvodás gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott (a gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem). “Az eredmények szerint 6 perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassák a figyelmi teszten. Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” – mondta Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője.

A szakemberek úgy összegeztek, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk. Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokat is magával vonhat. Aggódni ugyanakkor nem biztos, hogy kell.

A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor”

– mondta Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa.

Hozzászólások