Az elmúlt években sokat hallhattunk arról, milyen lépéseket tett a Facebook annak érdekében, hogy világszerte tiszták legyenek a választások, vagy legalábbis ne a közösségi oldalon elkövetett trükközéseken múljon a kampányok eredményessége. Ennek érdekében visszavágták a kamuoldalak és fiktív felhasználók számát, valamint tényellenőrzést vezettek be, hogy az álhírek minél kevésbé terjedjenek a platformon. Ezek kétségkívül fontos lépések, ám a jelek szerint csak a felszínt jelentik: a háttérben egy sokkal komolyabb probléma is meghúzódik, amivel még nem foglalkozott a közösségi oldal – mutat rá a The Guardian.

A londoni napilap oknyomozó anyagában Sophie Zhang, a Facebook korábbi adattudósának vallomása alapján arról ír, hogy a közösségi oldal esetében létezik egy kiskapu, melyről több politikai szereplő tud, és ki is használják azt. Ez lehetővé teszi például a kormányzati szereplők számára, hogy saját népszerűsítésük érdekében kamu támogatásokat zsebeljenek be, miközben az ellenfelüket ugyanezen kiskapu kihasználásával járatják le.

A lap szerint miközben a Facebook az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Dél-Korea vagy Tajvan őrzi ezt a kiskaput, a "kevésbé fontos" országokban, mint Irak, Mexikó vagy épp Afganisztán nem foglalkozik azzal, hogy a politikai szereplők ezt ugyanúgy kihasználják.

Zhang állítja, a Facebook-oldalak rendszerében lévő kiskapu lehetővé teszi például egy kormány számára, hogy kamu támogatókat hozzon létre annak érdekében, hogy népszerűnek tűnjön, miközben a politikai ellenfeleit ugyanezzel a módszerrel próbálja meg lejáratni. Bár a Facebook szabályzata tiltja a felhasználóknak, hogy egynél több profilt használjanak, az oldalak létrehozásával ez a szabály kikerülhető.

A lap szerint ezzel a trükkel éltek például Hondurasban is. A hatalmon lévő elnök, Juan Orlando Hernández csapata több száz kamu oldalt hozott létre, hogy lájkolják az elnök bejegyzéseit. Ennek köszönhetően úgy tűnt, mintha Hernández valóban közkedvelt és népszerű elnök lenne. (A 2017-es hondurasi választások tisztaságát rengeteg kritika érte.) Hasonló volt a recept Azerbajdzsánban is, ahol Ilham Aliyev elnök pártja kamu oldalakkal járatta le a politikai ellenfeleket, valamint a kormányt kritizáló híroldalakat.

Zhangot, aki az ilyen tevékenységek felderítését végző csapat tagja volt, 2020 szeptemberében rúgta ki a Facebook, mert nem volt megelégedve a munkájával. A cég 64 ezer dolláros (kb. 19,1 millió forint) végkielégítést kínált neki, cserébe titoktartási szerződést kellett volna aláírnia. Az adattudós ezt elutasította.

A szakember szerint amikor a fenti eseteket jelentette a Facebooknak, a cég nagyon lassan reagált: majdnem egy év kellett a hondurasi kamuoldalak törléséhez, az azerinél pedig 14 hónap volt a reakcióidő. Itt azonban legalább reagált a közösségi oldal, míg például Albániában és Bolíviában nem.

A lap szerint Guy Rosen, a Facebook egyik alelnöke még 2019-ben arról beszélt Zhangnak, hogy a legfontosabb országokat kellene előrevennie a csapatnak, majd úgy haladni "lefelé" a listán. Liz Bourgeois, a Facebook szóvivője azonban nem értett egyet ezzel a kijelentéssel, és kiemelte, több mint 100, kamu oldalakból álló hálózatot számoltak már fel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.