Az ismétlődő munkafázisokra épülő, egyben lélekölő fizikai és szellemi munkákat egyaránt könnyű automatizálni, legyen szó csavarbehúzásról vagy banki hitelbírálatokról – mondta Both Vilmos a Qubitnek.

A digitális gazdaság szereplőit képviselő IVSZ iparági szövetség elnöki tanácsadója szerint

senki ne lepődjön meg, ha gépies munkáját holnap már a gépek végzik – ezzel mindenki jobban jár

Both szerint ezzel hosszabb távon még az érintett munkavállaló is jobban jár, "mert ha hajlandó fejleszteni a kompetenciáit és a tudását, új és magasabb hozzáadott értéket termelő munkakört vagy munkahelyet kereshet".

A tanácsadó úgy véli, hogy a digitalizáció és az automatizáció szinte mindenhol sokkal gyorsabban megy végbe, mint ahogy a munkaerőpiac egyes szereplői, illetve a szakpolitika és a szabályozás észleli, mivel mindenki csak egy-egy szegmenst lát a változásból. (A digitalizáció azt jelenti, hogy a korábban analóg módon vagy manuálisan, zajlott munka a digitális térben folyik tovább, míg az automatizáció azt, hogy a meglévő munkafolyamatokat úgy alakítják át, hogy azok emberi beavatkozás nélkül is működjenek.)

A cikkben idézik Nábelek Fruzsinát, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) ügyvezető igazgatóját is, aki szerint a koronavírus-járvány érezhetően felgyorsítja a digitalizációs folyamatokat. Szerinte a COVID-19 hatásai 2-7 évvel gyorsították fel a digitalizációt, de ez az időtartam iparágtól is függ. Nábelek úgy vélte, hogy az automatizáció következményei a magasabban képzetteket érintik a legkevésbé, a szakképzetleneket pedig a legnagyobb mértékben.

Tehát a magasabb végzettség valamelyest megvédi az ember munkahelyét.

Az elemzések szerint leginkább az adatbeviteli, az adminisztrációs, a könyvelői, a bérszámfejtői, valamint a gyári és összeszerelési munkakörök helyettesíthetők a technológia által – írta a Qubit.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.