Még 2019-es adat, de a lényeg aligha változott: a magyarok évente átlagosan 9-15 ezer forint között hiteleznek baráti és a családi körben – és 15 százalékuknak nehézséget okoz begyűjteni a barátoktól és a családtagoktól egy közös ajándék megvásárlására, egy csoportos nyaralás lefoglalására vagy egy rendezvényre szóló belépőjegyek megvásárlására megelőlegezett összeget. A vissza nem fizetett összegek egy-egy személynél összesen akár a 300 ezer forintot is elérhetik. A Censuswide piackutató arról is kérdezte a magyarokat, mi jelenti a legfőbb problémát, és kiderült: sokan a távolság miatt ritkán találkoznak a hitelezővel, nincs náluk elég készpénz, nincs a közelben ATM, vagy egyszerűen csak elfeledkeznek a dologról.

A jelenség által teremtett igényben több pénzügyi szolgáltató meglátta már a lehetőséget. Egyszerűsített személyközi utalási lehetőség van például a PayPal rendszerében, illetve újabban sokat a Revolutot használják ilyesmire. Ezeknek számtalan előnyük mellett közös – és viszonylag nagy – hátrányuk, hogy viszonylag kevesen használják őket, ráadásul az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy valaki az egyikben „hisz”, valaki a másikban.

Bankszámlája viszont szinte mindenkinek van. Azt viszont még mindig viszonylag kevesen tudják, hogy a számlaszám ismerete nélkül is elérhető, úgy is lehet rá pénzt juttatni. A titok nyitja a másfél éve elindított Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), melynek köszönhetően Magyarországon már nemcsak a 16-24 jegyű számlaszámra lehet utalást indítani, hanem úgynevezett másodlagos azonosítóra is. Hogy milyen kevesen használják ki ennek kényelmét, azt mutatja az idén először közzétett Digitális Fizetési Index is, amely szerint az azonnali átutalásoknak csak 0,03 százalékát kezdeményezik másodlagos számlaazonosítókkal.

Ezek használatakor ugyanúgy a bankszámlára érkezik be az összeg, viszont az AFR nyilvántartja, hogy melyik számlaszámhoz milyen másodlagos azonosítók tartoznak, így a rendszer akkor is értelmezni tudja az utalást, ha a másik ember a számlaszámunk helyett a telefonszámunkat, e-mail-címünket, adóazonosító jelünket vagy adószámunkat írja be.

Ehhez előbb rögzítenünk kell bankunknál – jellemzően a bank online felületén vagy mobilos alkalmazásában – azonosítóinkat.

Egy bankszámlához több másodlagos számlaazonosító is hozzárendelhető, azaz számlánkhoz megadhatjuk a fent felsorolt azonosítók mindegyikét, így bármelyiket is ismeri valaki – akár a telefonszámunkat, akár az e-mailünket stb. –, már fog tudni utalni nekünk. Sőt, akár azonos típusú azonosítóból is megadható több, így aki például két mobilszáma van, az mindkettőt rögzítheti.

Fordítva viszont természetesen nem működik a dolog: egy azonosítót csak egy bankszámlához lehet hozzárendelni, különben honnan is tudná a rendszer, hogy a beérkező utalást melyik számlára teljesítse.

Biztonságos, de oda kell rá figyelni

A másodlagos azonosítókat nem egy-egy bank tartja nyilván: az adatokat a teljes fizetési rendszert üzemeltető GIRO Zrt. Központi Másodlagos Számlaazonosító Adatbázisa kezeli, valós időben. Így aztán a másodlagos azonosítók használata – azok megadása vagy az azokra történő utalás – pontosan ugyanannyira biztonságos, mint a számlaszámok bepötyögése, hiszen az azonosítókat ott kezelik, ahol a teljes fizetési tranzakció is átfolyik.

Picit kényelmetlen, de a biztonság érdekében alapvető, hogy a másodlagos azonosítót nem elég egyszer beállítani, hanem évente meg kell erősíteni, hogy még mindig szeretnénk, ha bankszámlánk azzal az azonosítóval is elérhető lenne. (A pénzintézetek ennek szükségességéről a lejárat előtti hetekben elektronikus csatornán vagy papíralapon értesítik ügyfeleiket.)

Mielőtt valakinek másodlagos azonosítóra utalunk, érdemes rákérdezni, hogy használja-e még. (Főleg akkor, ha korábban régen utaltunk neki.)

Banki tanácsok szerint biztonsági okokból nem érdemes munkahelyi e-mail címet megadni (csak privátot), mert egy munkahelyváltást követően az adott címet más is megkaphatja, és később – amikor lejár a mi rögzítésünk utáni egy év mint érvényességi idő – mit sem sejtve ő is beállíthatja magának, így egy másfél év múlva arra a címre indított utalás helyettünk máshoz kerülhet.

Gyakori kérdés, hogy mi történik akkor, ha valaki elfelejti a másodlagos azonosítóként beállított e-mail-címe jelszavát, de a válasz egy megnyugtató „semmi”. Az e-mail-cím csak egy azonosító karaktersorozat. Azt, hogy hozzánk tartozik, csak akkor kell igazolni, amikor beállítjuk a bankunknál, később már semmi nem fog arra a címre ezzel kapcsolatban érkezni. Így aki ma beállítja az e-mail-címét másodlagos azonosítónak, majd holnap elfelejti az e-mailes jelszavát, és nem tud soha többet belépni, az az egyéves érvényességi idő lejártáig ugyanúgy megkap minden pénzt a számlájára, amihez az e-mail-címét írták be címzettként. (Később pedig egyszerűen nem regisztrálja újra, így az arra a címre küldött pénz el sem indul majd az utaló ismerős számlájáról.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.