Bolygónk eddigi történelme során mintegy 190 olyan kráter képződött, melyeket a kutatók szerint nagyméretű aszteroidák becsapódása alakított ki. E képződményeket pedig térképen is lehet már böngészni, néhány érdekes adattal együtt.

A térképet a Heritage Daily mutatta be. A szakértők kiemelik, hogy a kráterek azért maradtak fenn, mert „túlélték” a földi geológiai folyamatokat.

A legutóbbi ilyen becsapódást a délkelet-oroszországi Szikote-Alin-hegységben regisztrálták, 1947-ben. A legnagyobb pusztítás pedig a dél-afrikai Vredefort-kráter és környékén történhetett: itt a tudósok szerint egy 10-15 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott be, még a paleoproterozoikumban, mintegy 2,023 milliárd évvel ezelőtt. Az égitest egy nagyjából 300 kilométer átmérőjű krátert és egy „Vredefort-dóm” néven ismert geológiai képződményt (medencét) hagyott maga után.

Egy másik nagy képződmény, a Sudbury-medence a kanadai Ontarióban alakult ki, a paleoproterozoikumban, körülbelül 1,849 milliárd évvel ezelőtt. Ezen a területen egy 10-15 kilométeres bolida (egy rendkívül fényes meteor) ütközött a Nuna néven ismertté vált szuperkontinenssel, és egy mintegy 130 kilométer átmérőjű krátert vájt ki.

Az egyik legismertebb becsapódási esemény pedig a Chicxulub volt: ekkor egy nagy, körülbelül 11-81 kilométer átmérőjű aszteroida vagy üstökös csapódott be a mai mexikói Yucatán-félszigetbe a kréta-paleogén határ idején, valamivel több mint 66 millió évvel ezelőtt. A becsapódás hatására egy 150 kilométer átmérőjű kráter jött létre. Széles körben úgy vélik, hogy az esemény hatására úgynevezett tömeges kihalás kezdődött, amely során a földi növény- és állatfajok mintegy háromnegyede elpusztult, a dinoszauruszokat is beleértve.

A térkép nagyképernyős változatát ide kattintva böngészheti.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.