Ismeretlenek élnek vissza a Süddeutsche Zeitung (SZ) logójával, hogy oroszbarát propagandát terjesszenek az interneten – számolt be a német lap hétfői cikkében. A videós propagandaanyagokat hamis oldalakon terjesztik, például úgy, hogy az SZ hivatalos domain nevén (sueddeutschezeitung.de) egy kicsit változtatnak (sueddeutschezeitung.me), megtévesztve ezzel azokat az olvasókat, akik egy gyors klikkeléskor nem feltétlenül ellenőrzik a webhelyet. A kampány a lap szerint egyelőre nem bizonyult túl sikeresnek, az ismeretlenek valószínűleg nem értek el sok embert a hamisítványokkal.

Üres élelmiszerpolcok – Olaf Scholz kancellár az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbinája előtt – rendőrök tüntetőket vernek – ez látható a videókon, az összevágott képeknek azonban semmi közük egymáshoz, de úgy vágták össze őket, hogy nyugtalanságot keltsenek a nézőben. Mindez megkoronázva azzal az üzenettel, hogy a németek szenvednek és dühösek az Oroszország elleni szankciók miatt, a Kreml elleni "gazdasági háborúnak" pedig véget kell vetni. A videó felső sarkában látszik az SZ logója, a weboldal dizájnja, de még a videóban használt színek is a német újságot idézik. (Kapcsolt képünkön is egy ilyen videóból kivágott rész látszik.)

A SZ újságírói a videók mögött egy átfogó orosz propagandakampányt sejtenek, amely hetek óta ismert német médiumok álcáját ölti, hogy a Kreml üzeneteit közvetítse. Szerintük a kampány alapvetően olyan médiafogyasztókat céloz, akik inkább ismert híroldalakat látogatnak, és nem bíznak azokban az obskúrus felületekben, ahol jellemzően erős az orosz propaganda.

Így használja Magyarországot az orosz propaganda

Hiába van kiváló - sokak szerint gyanúsan túl jó - kapcsolat Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között, amikor nagyon kell, az orosz propaganda Magyarországot is beáldozza külpolitikai céljai elérése érdekében. Úgy néz ki, most megint nagyon kell.

Nem csak a Süddeutsche nevével éltek vissza az ismeretlenek. Több tucat nagy híroldal vált áldozatává a propagandakampánynak, többek között a Spiegel, a T-Online, a Bild, a Welt, vagy a FAZ, azaz a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az áloldalakról először a ZDF német közszolgálati televízió, és a T-Online internetes hírportál számolt be még augusztus végén. A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálja az ügyet. Hasonló hamisítványok készültek egyébként több más nemzetközi médiumról is, köztük például a Daily Mailről.

A recept általában hasonló. Ismeretlenek álnéven, vagy egy anonim eljárást biztosító közvetítő cégen keresztül megvásárolnak egy domain nevet, amely a megtévesztésig hasonlít az eredetire, majd kinézetre hasonló, tartalmában rendkívül gyenge minőségű hamis tartalommal árasztják el az internetet. A videókban gyakoriak a helyesírási hibák és a nyelvtanilag helytelen megfogalmazások, de az SZ szerint olyan is előfordul, hogy cirill betűkkel írt szavak csúsznak a német szövegbe.

Az ismeretlenek a közösségi médiára támaszkodnak a propaganda-videók terjesztésében. A linkeket megosztják a Twitteren és a Facebookon, részben fizetett hirdetések formájában, részben olyan Facebook-oldalak, mint például a Goethe Intézet oldalának kommentszekciójában. A Facebook ilyen esetben nem tud mit tenni, a linkek ugyanis az oldalon kívülről érkeznek – áll a Süddeutsche cikkében.

Az orosz propaganda része, hogy a külüggyel támadják a nyugati sajtót

Oroszország háborús narratívájának erősítése, valamint az európai közhangulat befolyásolása lehet a célja annak, hogy az orosz külügyminisztérium neki nem tetsző európai sajtótermékek konkrét cikkeit bírálja, ahogy tette ezt legutóbb a hvg.hu-val és a Népszavával. Amikor korábban Olaszországban játszotta ezt el az orosz külügy, Róma határozott jelzést küldött nekik, mondván, Moszkva tartsa tiszteletben a sajtószabadságot.

A cikkek terjesztésben szerepet kapnak hamis Facebook-profilok is, amelyeket százával hoznak létre erre az e célra kifejlesztett szoftverek. Ezek a profilok feltűnő hasonlóságokat mutatnak, a profilképek számítógép által generált embereket ábrázolnak, akik tömegesen terjesztik a propaganda linkeket.

Egyelőre nem valószínű, hogy sokakhoz eljutottak volna a propagandavideók, a megosztások rendszerint nem valódi személyektől származnak, a like-ok, kommentek száma általában alacsony. Az esetek rávilágítanak, hogy az információs háború továbbra is nagy erőkkel zajlik az online térben, az orosz titkosszolgálati dezinformációs műveletek pedig a legkülönfélébb alakokat öltik, legyen szó hamis közösségi médiás profilok komplex hálózatáról, az orosz ortodox egyházról, vagy csak egyszerű lopásról.