A neandervölgyi ősember már 55 ezer évvel ezelőtt trófeákat gyűjtött barlangjában egy spanyolországi leletegyüttes tanúsága szerint. Kutatók szarvas és agancsos állatoktól származó koponyatöredékekre bukkantak a lelőhelyen, amelyek különféle növényevő vadakhoz – őstulkokhoz, sztyeppei orrszarvúkhoz, bölényekhez, gímszarvasokhoz és őzekhez – tartoztak.

A Des Cubierta-barlang a Lozoya folyó mentén, Madridtól északra található. Ezen a területen már több, neandervölgyi emberekhez köthető leletet találtak.

A régészek 2009-ben fedezték fel a nyolcvan méter hosszú, két-négy méter széles, zegzugos barlangot. A helyszínen kőszerszámokra, tejfogakra és egy három-öt éves korában meghalt kisgyermek alsó állkapcsának maradványaira bukkantak.

A leletegyüttest Enrique Baquedano spanyol, valamint Tom Higham brit régész és csapata vetette vizsgálat alá – az eredményeket a Nature Human Behaviour folyóiratban publikálták.

Higham elmondta: szokatlannak számít, hogy a kőkorszaki vadászok magukkal vitték a leölt állatok koponyáit, mert azok nagyok és nehezek, miközben alig van értékes hús a csontokon. A vadászok legtöbbször csak az állatok húsban gazdag részeit cipelték magukkal táboraikba, de a Des Cubierta-barlangban nem ez történt.

Egy sztyeppei bölény koponyája.

Javier Trueba/MSF

A koponyákat tapasztalt hentesek tisztították meg a felesleges részektől a barlangon kívül – a konzerválás részeként minden bizonnyal az agyat is eltávolították, mondta Higham.

A trófeák rendkívüli száma miatt a kutatók azt gyanítják, hogy valamiféle vadászszentélyként használhatták a barlangot. A szakértők szerint a trófeák gyűjtése és preparálása több nemzedéken át folytatódhatott.

A régészek kiemelték, hogy a neandervölgyi emberek tanulmányukban leírt tevékenysége szimbolikus jelentőségű volt, és nem volt nélkülözhetetlen a létfenntartáshoz. A kutatók eddig csak a homo sapiensnél találkoztak ezzel a jelenséggel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.