A Nobel Alapítvány szeptember közepén jelentette be, hogy 2023-ben 1 millió svéd koronával (mintegy 90 ezer dollárral) 11 millió koronára (986 270 dollárra) emeli a friss Nobel-díjak összegét, hogy ezzel ellensúlyozza a svéd valuta gyengülését, és annak megvan a fedezete a büdzséjében. Svédország ugyanis magas inflációval küzd – augusztusban 7,5 százalék volt, szemben a júliusi 9,3 százalékkal, ez azonban messze meghaladja a svéd központi bank által kitűzött 2 százalékos cél.

Ezen a 11 millió koronás összegen a két díjazott (Karikó Katalin és Drew Weissman) egyelő mértékben osztozik. Az összeg a friss, október 2-i árfolyamon (33,47 forint) számolva 368,2 millió forintot jelent, ennek a fele 184,1 millió forintra rúg – ennyi lesz Karikó Katalin járandósága. (Azt, hogy mire költi, ebből a cikkünkből megtudhatja.)

Ráadásul személyi jövedelemadót (szja) sem kell fizetnie az összeg után. Az szja-törvény 2002-es módosítása óta ugyanis a Nobel-díjjal járó pénzösszeg adómentes. A jogszabály módosítására azután került sor, hogy 2002-ben Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A Nobel ugyanis korábban nem szeret a törvényben felsorolt kivételek között. Ha akkor nem módosították volna a jogszabályt, az írónak negyvenszázalékos adót (a 260 millió díj után mintegy 100 millió forintot) kellett volna fizetnie a pénzjutalma után.

„Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat!" - Karikó Katalin útja Kisújszállástól a Nobel-díjig

Ami ma világraszóló felfedezés, abban pár évtizede még a kutató saját egyeteme sem hitt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.