Az emberek hajlamosak lebecsülni egy új találmány jelentőségét annak megjelenésekor – előfordulhat ugyanis, hogy nem tűnik áttörésnek, vagy egyáltalán nem látjuk értelmét.

Pedig lehet, hogy később – évek, évtizedek, évszázasok múltán – már nem is tudnánk élni nélkülük, annyira az életünk szerves részévé váltak. Sokan tartották károsnak, értelmetlennek az okostelefonokat is azok megjelenésekor, és voltak is, akik sokáig kitartottak a hagyományos készülékük mellett – ma pedig örömmel használnak egy okoskészüléket.

De mely találmányok voltak azok, amelyekre az emberek rosszallóan néztek, mégis, napjainkban már elképzelhetetlen az élet nélkülük? A Vox összegyűjtött hét ilyet, és egészen meglepő dolgok vannak a listán.

Kerékpár

Ki gondolná, hogy a napjainkban a közlekedés szerves részét képező kerékpárok – melyek a környezetvédelem miatt a városi közlekedésben is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak – egykoron nem voltak éppen pozitív megítélés alatt?

A The Washington Post 1890-ben a nők „divatos hóbortjaként” írta le, mely már egyre több réteg számára volt népszerű, és ahogy a kerékpárok fejlődtek, úgy alakult a megítélésük is: 1896-ra már sokkal népszerűbb volt ez a közlekedési mód, és a lap ekkor már „nemzeti sportnak” nevezte a kerékpározást.

Fazekas István

Jött azonban egy pálfordulás: 1902-ben már „múló divat” lett a bringázás a Post szerint, és a szakértők szerint „kudarca ítéltetett”, mondván a kerékpár nem biztonságos, nehezen fejleszthető, és nem is praktikus. Bár 1906-ban már halottá nyilvánították, szerencsére erről a kerékpározás nem értesült: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a mai utcaképek

Autó

Ha a kerékpárokat halálra ítélték, nem meglepő, hogy az autókat is. 1902-ben az autómobilokat a The New York Times nem praktikusként jellemezte, és a megítélése nagy hasonlóságot mutatott a bringázással.

A lap az árakkal is példálózott, mondván azok sosem lesznek elég alacsonyak ahhoz, hogy olyan népszerűek legyenek, mint – az épp akkor népszerűnek megítélt – kerékpárok.

Henry Ford azonban tökéletesítette a tömeggyártást – a T-modellel –, és a többi már történelem, az autók ma már nélkülözhetetlen kellékei minden családnak.

Henry Ford egy T-modell mellett.

Wikimedia Commons / Közkincs

Folyékony körömlakk

A Curtex nevű cég 1917-ben találta fel a mai folyékony körömlakkokhoz leginkább hasonlító folyadékot, ám beletelt némi időbe, míg a mainstream részévé vált. 1927-ben a The New York Times még „londoni hóbortként” hivatkozta a dolgot, de a Vogue hasábjain is értekeztek az újdonságról, mondván kétségek merülhetnek fel a körömlakk káros hatásai kapcsán a nőkben.

picjumbo_com / Pixabay

Bár több kritika is érte, az idő nem őket igazolta: manapság a jobb gyártási folyamatok és a tömegmarketing által rendkívül népszerűnek számítanak.

Hangosfilm

A filmek korai korszakát a némafilmek dominálták, a filmszínházakban a vetített felvételek tényleg csak felvételek voltak: hangot legfeljebb aláfestőzenével varázsoltak a mozi alá.

Bár furának tűnhet, de volt, akik szerint ez jó is volt így: 1928-ban a United Artists elnöke, Joseph Schenck magabiztosan állította, hogy a „beszélő kép” csak hóbort, és nem való a képekhez a mozikban. „A dialógusok túlértékeltek” – mondta, és ezzel a véleményével nem is volt egyedül.

Némafilm zenekarral.

AFP / Karim Sahib

A hangosfilmek első vetítései idején az alkotók is attól tartottak, hogy a zaj kiűzi majd az embereket a filmszínházakból. Nem így lett, sőt: ma már a modern technológiák által rendkívül tisztán, térhangzásban halljuk a filmek párbeszédeit és mozzanatait.

Sajtburger

A sajtburgert tipikusan amerikai ételként tartjuk számon, a McDonald’s egyik húzóneveként – a hamburgerért tömegek álltak sorba a rendszerváltás hajnalán is a Régiposta utcai, első magyar Meki nyitásakor 1988-ban.

A sajtburger feltalálását a legtöbben Lionel Sternberger nevéhez fűzik, bár ebben érezni némi bizonytalanságot a külföldi források esetében. Mindenesetre, Sternberger 1934-ben alkothatta meg a ma már ikonikus hamburgert, melyet a kezdetekben nem kezeltek épp komoly áttörésnek.

YouTube/DavidParody

A The New York Times 1938-ban írt először az ételről, kaliforniai „különcségként” hivatkozva arra, így a hagyományos, sertés- és pulykahúsos változatok mellett a sajtos-marhahúsos burger a harmadik helyre került a lap listáján.

Ugyan sokan szkepszissel fogadták a sajt, a marhahús és a paradicsom kombinációja miatt, de miután a McDonald’s felvette a termékei közé, kétségtelenül ikonikussá nőtte ki magát – ráadásul az elmúlt időszakban kicsit csavartak is az elkészítési módján.

Üzenetrögzítő/hangposta

Bár napjainkra az üzenetrögzítők már egyre hátrébb szorulnak, kétségtelenül volt egy időszak – a vezetékes telefonálás csúcsán –, amikor igen hasznosnak bizonyultak. A telefontársaságok a kezdeti időkben azonban nem engedélyezték az ilyen készülékek telepítését a legtöbb otthonba.

Robert Howard, a New York Telefontársaság szóvivője arról értekezett, hogy az illegálisan telepített eszközök veszélyt jelentenek a szerelőikre nézve. Az 1940-es évektől kezdődően a legtöbb amerikai társaság betiltotta őket, mondván „nincs szükség ilyen eszközre”.

1975-ben azonban az FCC döntésének köszönhetően már legális volt a használatuk, ugyanakkor a New York Times még mindig kétkedve tekintett a készülékekre – míg 1991-re meg nem békélt az üzenetrögzítők létezésével.

Laptop

Nehéz elképzelni, hogy amikor már mappa vékonyságú és tömegű laptopokat kapni, miért kérdőjelezhette meg bárki is a hordozható számítógépek létjogosultságát. A válasz talán épp abban rejlik, hogy a hőskorban bizony nem egy mappa tömegével vetekedtek: nehezek voltak, nagyok, és az üzemidejük sem volt éppen kiemelkedő.

Ebből az okból a The New York Times ebben a technológiában is kételkedett, a kezdeti időkben, 1985 magasságában ezt is temették.

Néhány év, évtized múltán azonban a technológia sokat fejlődött, a laptopok már könnyűek és praktikusak lettek, mindenféle méretben kaphatóak, és megjelentek az ultrabookok is, mint az Apple-féle MacBook Air, melyet Steve Jobs a bejelentésekor tényleg egy mappából húzott elő.

Arról nem is beszélve, hogy manapság már szinte mindent el lehet végezni egy még kompaktabb okostelefonnal is.

Napjaink talán legmegosztóbb újdonsága szintén az Apple-höz köthető, ez pedig a Vision Pro kevertvalóság-szemüveg. Ki tudja, lehet, hogy egyszer ez is az életünk nélkülözhetetlen kelléke lesz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.