December 30-án minden eddiginél közelebb repült a NASA Juno űrszondája a Jupiter egyik holdjához, az Ióhoz. Az égitest rendkívül izgalmas felszínnel bír, ugyanis rendkívül aktív a vulkanikus tevékenység rajta. Az űrszonda most 1500 km-es távolságból készített fotókat róla.

A hold semmihez sem fogható a Naprendszerben: 400 aktív vulkánja van, melyek folyamatosan alakítják a felszínét. A vulkanikus tevékenységet a Jupiter gravitációja által keltett ár-apály jelenség is erősíti.

A tudósok már korábban is csodálkoztak azon, hogy az Io a Jupiter többi holdjával ellentétben nem világos, hanem vörös színű, de csak a Voyager-űrszonda fedte fel, hogy miért: felszínén nem jég van, hanem kén. Ahogy a neves csillagász, Carl Sagan fogalmazott: a szaga olyan lehet, mint a záptojásnak, kinézetre pedig olyan, mint egy pizza.

NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS / Thomas Thomopoulos

A Juno űrszonda egyébként hét éve kering a Jupiter körül. Eddig a gázóriásra fókuszált, most azonban a holdakra terelődött a figyelme.

Ted Stryk / Wikipedia (CC BY-SA 3.0)

Az űrszonda mostani küldetése persze nemcsak a képek miatt fontos. A Jupiter két holdja, az Io és az Europa körül is hatalmas, fánk alakú iongyűrűk vannak, mivel mindkettő a bolygó mágneses mezőjén belül kering. A Juno ezen az iongyűrűn is átrepült, így adatokat rögzített róla, amiket a későbbi küldetések során is fel lehet majd használni.

NASA / SWRI / MSSS / Jason Perry

Február 3-án ismét közel kerül majd az Io felszínéhez az amerikai űrszonda. Az égitestek gravitációja miatt a szerkezet keringési ideje 38-ról 35 napra csökkent, hamarosan pedig tovább csökken majd, 33 napra.

A Juno egyébként korábban lefotózta már az Io felszínét: a 80 ezer kilométerről készített fotókon úgy néz ki az égitest, mintha magát a poklot látnánk. Az űrszonda azonban nemcsak ezt az egy holdat vizsgálja: nemrég 1046 km-re repült el a Ganymedes felszínétől, amely során szerves anyagok jelenlétére bukkant.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.